Visszatérni a munkához és a szürke hétköznapokhoz egy hosszabb nyaralás után bárkinek ijesztő lehet, különösen azoknak, akik imposztor-szindrómával küzdenek. A tipikus vasárnap érzéshez hasonlóan a szabadságoddal kapcsolatban is hajlamosak vagyunk szorongani a közelgő feladatok miatt, vagy előjönnek a saját kompetenciánkkal kapcsolatos, már meglévő kétségeink.
Kétségbeejtő lehet az a gondolat, hogy a hosszú pihenés után nem fog minden úgy menni, mint a szabadság előtt, és hogy nehezebben érsz a teendőid végére, majd végül nem találnak alkalmasnak a feladataid elvégzésére.
Ha a szabadságod extra hosszú volt, felmerülhetnek benned félelmek azzal kapcsolatban, hogy mi történt, amíg nem voltál a munkahelyeden: Feleslegesnek ítélték a pozíciódat? Elrontottál valamit amit más vett észre helyetted? Ezek a gondolatok gyakran imposztor szindrómára utalnak, amivel a Harvard Business Review szerint a munkavállalók 70%-a küzd.
Hogyan akadályozhatod meg tehát, hogy ezek az érzések rátegyék a bélyegüket a vakációdra? Íme néhány módszer az imposztor szindróma megfékezésére és a kényelmes munkavégzés megteremtésére:
Előzd meg a túlterhelést!
Az imposztor szindróma egyfajta torz gondolkodásmód és egy nagy mennyiségű érzelmi kényszerből áll. Ha minimalizálni szeretnéd ezeket a negatív gondolatokat és érzéseket, akkor a kognitív és az érzelmi terhelés egyéb forrásainak minimalizálásával kezdheted.
Ennek egyik hatékony módja, hogy a szabadság végeztével, de még a munkába való visszatérés előtt beiktatsz egy puffernapot. Lehet, hogy ezáltal egy nappal kevesebb idő jut majd a pihenésre és a kikapcsolódásra, vagy egy napot fizetetlenül dolgozol végig, de ez egy megfelelő kompromisszum lehet. Használd ezt az időt arra, hogy rendezed a teendőid, átnézd az üzeneteidet, és megtervezd, hogyan fogod megoldani a következő pár napot vagy hetet. Ezáltal kevesebb meglepetés ér majd az első munkanapodon, és a teendők mennyisége is elviselhetővé válik.
Tűzz ki előre mérhető célokat!
Az imposztor szindrómával küzdő emberek hajlamosak a negatívumokra összpontosítani, és figyelmen kívül hagyják a sikereiket. Az irodába visszatérve lecsökkentheted a negatív gondolataid, ha leírsz néhány célt és eredményt amit a következő néhány hétben szeretnél elérni. Ha van egy világos mérföldkő, ami lebeghet a szemed előtt, nagyobb kontrollod lesz a munkanapjaid felett és magabiztosan tudsz visszalendülni a munkába.
Azonban fontos, hogy reális célokat tűzzünk ki és ne állítsunk fel irreális elvárásokat magunkkal szemben. Azok számára, akik teljesítményszorongással küzdenek, ez nagy kihívást jelenthet. Marwa Azab, a Stanford Egyetem Continuing Studies Programjának pszichológia professzora arra bátorítja az imposztor szindómával küzdő embereket, hogy ne csak mérhető célokat tűzzenek ki, hanem konkrétan írják fel, mi az “elég jó”. Ez megelőzi a kiégést és lehetővé teszi, hogy értékesebbnek lásd a munkád.
A különböző elvárási szintek különösen akkor lehetnek hasznosak, ha szabadidődben a felhalmozódott feladatokon dolgozol. Ahelyett, hogy mindenre a saját szigorú mércédet alkalmaznád, inkább priorizáld a teendőid. Melyik az az egy-két dolog, aminek igazán jónak kell lennie? Melyik feladatoknál nem fontos a tökéletesség? És mik azok, amik várhatnak, amíg a nyaralás utáni káosz rendeződik?
Ez akár egy remek téma lehet egy beszélgetéshez a főnököddel, amikor visszatérsz a szabadságból. A főnököd vagy felettesed segíthet összehangolni a céljaid a kiemelten fontos feladatokkal vagy projektekkel. Az is megtörténhet, hogy meg fogsz lepődni, mennyi feladat kerülhet át a “jövő héten is jó” kategóriába.
Ha szoros kapcsolatot ápolsz a vezetőddel, akkor akár azzal kapcsolatban is beszélj vele őszintén, hogy hajlamos vagy lekicsinyíteni a sikereid és felerősíteni a hibáidat. Kérd meg, hogy a megbeszéléseken segítsen objektíven értékelni az eredményeket, kiemelve a fejlesztendő területeket és a megérdemelt elismeréseket is.
Segíts másoknak akik hasonló helyzetben vannak!
A kutatások azt mutatják, hogy ha valaki mást segítesz át a saját küzdelmein, és arra bátorítod, hogy legyen kedves önmagával, az valószínűleg rád is pozitívan fog hatni. Valószínű nem te vagy az egyetlen, aki bizonytalannak érzi magát, amikor egy nagyobb szünet után visszatér a munkába. Ha észreveszel valakit, aki jó munkát végez, dicsérd meg. Ha kedves vagy másokkal, akkor megtanulsz kedvesnek lenni magaddal szemben is.
Építsd be az önfejlesztést a mindennapokba!
Végezetül pedig próbáld meg elkerülni, hogy egészségtelen dinamika alakuljon ki azáltal, hogy túlreagálod a szabadságodat. Ahelyett, hogy megállás nélkül dolgoznál a hat hónap múlva esedékes szabadságodig, tervezd át az időbeosztásod úgy, hogy rendszeresen jusson idő a fizikai és mentális egészséged ápolására. Ez lehet akár a napi 10 000 lépés megtétele, napi 10 perc meditáció vagy egy 30 perces ebéd távol az íróasztaltól. Próbáld meg olyan emberekkel körülvenni magad, akik megerősítik, mennyire tehetséges és értékes vagy.
Az imposztor szindróma stresszes, és számos negatív kimenetele lehet, beleértve a rosszabb munkavégzést, a munkával való elégedettség csökkenését és az érzelmi kiégést. Ez pontosan az ellenkezője annak, amit a szabadságod után érezni szeretnél. Próbálj meg néhányat alkalmazni ezek a technikák közül, és vedd igénybe barátaid és kollégáid segítségét, hogy pozitívabban és valóban kipihenten térhess vissza a munkához.
Ha pedig többet szeretnél fejlődni a témában, és készen állsz arra, hogy sikeresebb vezető legyél, vegyél részt Vezetői Mesterkurzusunkon, ahol a hatékony időbeosztás mellett minden olyan készséggel gazdagabb lehetsz, amik előre visznek az üzleti életben.
