Dale Carnegie Magyarország | Meg tudod változtatni a másik véleményét anélkül, hogy ellenséget szereznél?

Mindig, mindenben, minden�tt igazad lehet, ha a vit�ban fel�lkerekedsz; ami azonban m�sok v�lem�ny�nek a megv�ltoztat�s�t illeti, a vita val�sz�n?leg �ppen olyan hi�baval� lesz, mintha nem lenne igazad.

Frederick S. Parsons, foglalkoz�s�ra n�zve ad�szak�rt?, egy �ra hosszat vitatkozott �s veszekedett az �llami ad�fel�gyel?vel egy kilencezer doll�ros t�tel felett. Parsons azt �ll�totta, hogy ez az �sszeg behajthatatlan k�vetel�s, �s mivel sohasem folyik be, nem kellene megad�ztatni. ?Behajthatatlan vagy sem ? v�gott vissza az ad�fel�gyel? ? ad�k�teles �s k�sz.?

Mr. Parsons maga mes�lte el a t�rt�netet az egy Dale Carnegie tr�ningen:

?Az ad�tisztvisel? �rz�ketlen volt, f�l�nyesked? �s makacs. Sem okfejt�sem nem hatott r�, sem a t�nyek. Min�l tov�bb vitatkoztunk, ann�l makacsabb� v�lt. V�g�l elhat�roztam, abbahagyom a vit�t, m�s t�rgyra t�rek �t, �s elismer�ssel pr�b�lom megk�zel�teni. �gy sz�ltam teh�t: gondolom, ez nagyon kicsi �gy azokhoz a val�ban fontos �s neh�z �gyekhez k�pest, amelyekkel �nnek foglalkoznia kell. Magam is tanulm�nyoztam az ad�z�si rendszert, de a tud�som persze f?k�nt elm�leti. �n azonban a saj�t tud�s�t a gyakorlatban szerzi. N�ha igaz�n szeretn�m, ha nekem is ez lenne a foglalkoz�som. Sokat tanulhatn�k bel?le.

�s val�ban �t is �reztem minden sz�t. Nos, az ad�fel�gyel? kiegyenesedett a sz�k�n, h�trad?lt, �s j� ideig a munk�j�r�l besz�lt, elmondva az �ltala felder�tett ravasz csal�sokat. A hangja fokozatosan bar�ts�goss� v�lt ? v�g�l m�r a gyermekeir?l mes�lt. Elmen?ben pedig k�z�lte, hogy gondolkozik m�g az �n esetemen, �s p�r nap m�lva v�gleges v�laszt ad. H�rom nappal k�s?bb megl�togatott az irod�mban, �s k�z�lte, m�gis javasolja a kilencezer doll�ros t�tel kedvez? elb�r�l�s�t.?

Ez az ad�fel�gyel? a legk�z�ns�gesebb emberi gyarl�s�gok egyik�re adott p�ld�t. Fontoss�gi �rz�sre volt sz�ks�ge, �s am�g Parsons vitatkozott vele, ezt az �rz�st a hangos tekint�ly�rv�nyes�t�s adta meg. Amint azonban Parsons elismerte fontoss�g�t, �s abbahagyta a vit�t, s?t m�dot adott neki saj�t �nj�nek kibontakoztat�s�ra is, meg�rt? �s sz�v�lyes emberr� v�lt. Buddha �gy sz�lt: ?A gy?l�letnek sohasem a gy?l�let, hanem a szeretet vet v�get? ? a f�lre�rt�snek pedig sohasem a vitatkoz�s, hanem a tapintat, a diplom�cia, a b�k�t�s �s bel�t�s, amellyel �tl�tjuk a m�sik szempontjait is.

Egy ismert k�zgazdas�gi kiadv�ny, a Bites and Pieces egyik cikke a k�vetkez?, megfontol�sra �rdemes javaslatokkal �l a vit�k �s �rvel�sek t�rgy�ban: ?�dv�z�lj�k az elt�r? v�lem�nyt! Eml�kezz�nk a r�gi mond�sra: Amikor k�t f�l mindenben egyet�rt, az egyik�k felesleges.? Ha felmer�l olyan k�rd�s, amelyre nem is gondoltunk, legy�nk h�l�sak, ami�rt felh�vt�k r� a figyelm�nket. Tal�n �pp ez az elt�r? v�lem�ny vagy �j szempont ment meg minket att�l, hogy k�s?bb s�lyos hib�t k�vess�nk el.

Ne higgy az els? benyom�snak! Egy olyan szitu�ci�ban, amely az ellenkez�s�nket v�ltja ki, az els? term�szetes reakci�nk a v�dekez�s. Legy�nk �vatosak! Maradjunk ink�bb csendben, �gyelj�nk az els? reakci�nkra. Ez nagyobb k�runkra lehet, mint el?ny�nkre. ?rizz�k meg a nyugalmunkat! Ne feledj�k, valakit aszerint lehet meg�t�lni, hogy mit?l lesz vagy nem lesz d�h�s. El?sz�r hallgassuk meg a m�sikat! Adjunk lehet?s�get a m�siknak, hogy elmondhassa v�lem�ny�t. Ne szak�tsuk f�lbe! Ne v�dekezz�nk, ne t�madjuk le; mindez csak korl�tot emel k�z�nk. Pr�b�ljuk ink�bb a meg�rt�s h�dj�t �p�tgetni.

Keress�k az egyet�rt�s fonal�t! A vitapartner meghallgat�sa ut�n el?sz�r azokkal a k�rd�sekkel foglalkozzunk, amelyekben egyet�rt�s van k�zt�nk. Legy�nk ?szint�k! Keress�k azokat a pontokat, ahol elismerhetj�k a hib�nkat �s mondjuk meg. K�rj�nk eln�z�st a hib�ink�rt. Ez visszafogja vitapartner�nket, �s cs�kkenti vitast�lusunk v�dekez? jelleg�t. �g�rj�k meg, hogy �tgondoljuk �s gondosan tanulm�nyozni fogjuk a m�sik f�l szavait! �s tartsuk is be. A m�sik f�lnek tal�n igaza van. Ezen a ponton m�g sokkal k�nnyebb elfogadni az ? n�zeteit, mert k�s?bb m�r olyan helyzet �llhat el?, amelyben a fej�nkh�z v�ghatj�k, hogy megpr�b�ltak mindent, de nem hallgattunk r�juk.

K�sz�nj�k meg az ir�ntunk tan�s�tott �rdekl?d�st! Aki veszi a f�rads�got, hogy vit�t kezdem�nyezzen, azt ugyan�gy �rdekli a sz�ban forg� t�ma, mint minket. Tekints�nk r� �gy, mint aki seg�teni akart, �s ellenf�lb?l k�nnyen bar�tt� szel�d�thetj�k.

Miel?tt cselekedn�nk, adjunk magunknak is �s a m�sik f�lnek is id?t a probl�ma �ttekint�s�re! Javasoljunk �j id?pontot a tiszt�zatlan k�rd�sek �jb�li megvitat�s�ra. K�sz�lj�nk fel erre a tal�lkoz�sra; tegy�k fel magunknak el?re a l�nyegi k�rd�seket:

Igaza volt a m�siknak? Vagy csak r�szben? Van-e valami megsz�vlelend? az okfejt�s�ben? A v�laszom megoldja-e a probl�m�t vagy tov�bb nehez�ti a helyzetet?

A v�laszom vajon elt�vol�tja-e t?lem a m�sikat, vagy k�zelebb hozza? A v�laszom milyen ir�nyban befoly�solja a sz�momra �rt�kes emberek r�lam alkotott v�lem�ny�t?

Gy?zni fogok-e vagy vesz�teni? Ha nyerek, milyen �rat kell fizetnem �rte? Ha annyiban hagyom, megold�dik-e a probl�ma?

Ez a szitu�ci� vajon milyen lehet?s�geket rejt az �n sz�momra?

Egy h�res tenorista, Jan Peerce, majd �tven�ves h�zass�g ut�n mondta: ?A feles�gem �s �n nagyon r�gen k�t�tt�k meg az egyezs�get, �s be is tartottuk, ak�rmilyen d�h�sek is voltunk n�ha egym�sra. Amikor az egyik kiab�l, a m�siknak csendben kell maradnia, mert amikor ketten kiab�lnak, akkor megsz?nik a kommunik�ci�, csak nagy zaj van �s vibr�l a leveg?.?

Dale Carnegie alapelv:

?VIT�T CSAK EGY M�DON NYERHETSZ ? HA ELKER�L�D

??????