Homer Croy, amerikai forgat�k�nyv�r� megosztotta egyszer Dale Carnegie-vel, hogyan ker�lt �lete m�lypontj�ra �s milyen felismer�sek sz�lettek ebb?l a helyzetb?l. Ha elfogadod, hogy a sikerek �s kudarcok nem l�tezhetnek egym�s n�lk�l, m�ris der?sebben l�tod a vil�got.

Gondolj �gy r�, mint ahogy az �vszakok v�ltj�k egym�st: a term�szet rendj�hez tartoznak a hideg, t�li h�napok is, amelyek ut�n mindig j�n a ny�r.

"�letem legkeser?bb perce 1933-ban j�tt el, amikor a seriff bel�pett az els? ajt�n, �n meg kisz�ktem a h�ts�n. Elvesztettem az otthonom a Long Island-i Forest Hillsben, ahol a gyermekeim sz�lettek, �s ahol tizennyolc �vig �ltem a csal�dommal. Soha nem hittem, hogy ilyesmi megt�rt�nhet velem.

Tizenk�t �vvel azel?tt �n voltam a vil�g ura. A v�ztoronyt�l nyugatra c�m? reg�nyem megfilmes�t�si jog�t nagy p�nz�rt adtam el Hollywoodban. K�t �vig k�lf�ld�n �ltem a csal�dommal. Sv�jcban nyaraltunk, �s a francia Rivi�r�n telelt�nk ? mint a milliomosok.

Hat h�napot t�lt�ttem P�rizsban, �s �rtam egy reg�nyt P�rizst l�tni kell c�mmel. A filmv�ltozat f?szerepl?je Will Rogers volt. Ez volt az els? hangosfilmje. Cs�b�t� aj�nlatot kaptam, maradjak Hollywoodban, �s �rjak forgat�k�nyveket Will Rogers filmjeihez.

De nem maradtam. Visszat�rtem New Yorkba. Ekkor kezd?dtek a gondjaim!

Felsejlett bennem, hogy rejtett tehets�geim vannak, melyeket soha nem haszn�ltam. Azt k�pzeltem, ravasz �zletember vagyok. Valaki elmes�lte nekem, hogy John Jacob Astor milli�kat keresett be�p�tetlen New York-i telkek ad�sv�tel�vel.

Ki volt Astor? Egy bev�ndorl� kiskeresked?, aki akcentussal besz�lt angolul. Ha neki siker�lt, mi�rt ne siker�lhetne nekem is?? Gazdag leszek!

Elkezdtem a vitorl�smagazinokat olvasni.

A tudatlans�g b�tors�ga �lt bennem. Annyit tudtam az ingatlanpiacr�l, mint egy eszkim� az olajkaz�nokr�l. Honnan szerezzek p�nzt, hogy elinduljak a l�tv�nyos p�nz�gyi karrier fel�? Egyszer?: elz�logos�tottam az otthonom, �s megvettem Forest Hills legszebb telkeit.

Addig tartogatom a telkeket, m�g �ruk az �gbe nem sz�kik, azt�n eladom ?ket, �s luxusk�r�lm�nyek k�z�tt fogok �lni ? �n, aki egy akkora telket sem adtam el soha, mint egy zsebkend?. Sz�ntam a szeg�ny �rd�g�ket, akik egy irod�ban robotolnak fizet�s�rt. Azt mondtam, Isten nem adhatott mindenkinek p�nz�gyi zsenialit�st.

A nagy gazdas�gi v�ls�g �gy csapott le r�m, mint egy kansasi ciklon, �s �gy megr�zott, mint vihar a csirke�lat.

Havi 220 doll�rt nyelt el az a bet�mhetetlen sz�j� f�lddarab. Milyen gyorsan j�ttek a h�napok egym�s ut�n! K�zben elz�logos�tott h�zam r�szleteit is fizetnem kellett �s ennival�t vennem. Ideges lettem. Megpr�b�ltam mulats�gos dolgokat �rni a hetilapokba.

K�s�rleteim olyan vid�mak voltak, mint Jeremi�s siralmai! Semmit sem siker�lt eladnom. A reg�nyeim megbuktak. Elfogyott a p�nzem. Nem volt m�som, amire k�lcs�nt vehettem volna f�l, mint az �r�g�pem �s az aranyt�m�seim.

A tejbolt nem sz�ll�tott t�bb tejet. A g�zm?vek kikapcsolta a g�zt. Egy g�z kempingt?zhelyet kellett venn�nk, amilyet hirdetni szoktak; volt egy g�zpalackja, k�zzel kellett pump�lni, mire sziszegve, mint egy d�h�s liba, l�ngot k�p�tt.

Elfogyott a szen�nk; a szenes beperelt. A meleget csak a kandall� adta. �jszak�nk�nt elj�rtam deszk�kat �s egy�b hullad�kokat szedegetni, melyek a gazdagok �p�l? h�zai k�r�l hevertek? �n, aki magam is gazdag akartam lenni.

Annyira szorongtam, hogy aludni sem tudtam. �jnek �vadj�n gyakran felkeltem �s s�t�ltam, hogy elf�radjak, �s el tudjak aludni.

Nemcsak a telket vesztettem el, hanem a sz�vem v�r�t is, amelyet bele�nt�ttem. A bank engem �s csal�domat kitett elz�logos�tott otthonunkb�l az utc�ra.

Valahogy siker�lt n�h�ny doll�rra szert tenn�nk, �s b�relt�nk egy apr� lak�st. 1933 szilveszter�n k�lt�zt�nk be. Le�ltem egy l�d�ra �s k�r�ln�ztem.

�desany�m mond�sa jutott eszembe:

?Ne s�rj a ki�ml�tt tejen.?

De ez nem tej volt. A sz�vem v�re!

Egy darabig �ld�g�ltem, azt�n azt mondtam magamnak: ?Ez a m�lypont, eddig kib�rtam. Most m�r csak jobb j�het.?

Elgondoltam, mennyi sz�p dolog van az �letemben, amit a bank nem tud lefoglalni. Eg�szs�ges vagyok, vannak bar�taim. �jrakezdem. Nem szomorkodom a m�lt miatt. Mindennap elism�telem magamban, amit �desany�m a ki�ml�tt tejr?l mondott.

A munk�mba fektettem az energi�t, amit addig is idegesked�s foglalt le. A helyzetem lassan javulni kezdett. Most m�r szinte �r�l�k, hogy �t kellett esnem ezen a nyomor�s�gon; er?t, kitart�st �s �nbizalmat adott. Most m�r tudom, milyen �rz�s a m�lyponton lenni. Tudom, hogy nem halsz bele.

Tudom, hogy t�bbet b�runk elviselni, mint hissz�k. Ha mostan�ban apr� idegess�gek, f�lelmek �s bizonytalans�gok pr�b�lnak megzavarni, nem neh�z el?zni ?ket; csak arra kell gondolnom, mikor a l�d�n �ltem �s azt mondtam: ?Ez a m�lypont, eddig kib�rtam. Most m�r csak jobb j�het.?

Mi a tanuls�g?

Ne f?r�szelj f?r�szport! Fogadd el az elker�lhetetlent! Ha nem ker�lhetsz m�lyebbre, igyekezz f�lfel�!