builderall


Az elmúlt hónapokban úgy t?nik megsz?nni látszik a home office körüli hype és minden kezd visszatérni a régi kerékvágásba. Az amerikai kutatók már nevet is adtak a fordított migrációs jelenségnek, úgy hívják, hogy a Zoomból az irodába. Ezen sokan meglep?dtek, mert míg korábban a Wall Street-i cégek voltak azok, akik egyértelm?en az otthoni munkavégzést pártolták, most mégis megkövetelik az alkalmazottaktól, hogy legalább heti három napot bent töltsenek az irodában.



A hír hallatán felmerült bennünk a kérdés, hogy akkor most, hogy is van ez pontosan? Eddig nem arról volt szó, még a Covid alatt, hogy a távmunka produktívabb, mint az irodában való gürcölés? De, igen és az egész egy 2013-as kísérlet fals eredményeire vezethet? vissza. Abban az évben megjelent egy cikk, hogy a ma már Trip.com néven ismert kínai online utazási iroda call-centeres dolgozói állítólag 13%-kal növelték teljesítményüket, amikor távolról dolgoztak. Na igen, csak két apró tényt kifelejtett a média: el?ször is, a teljesítménynövekedés több mint kétharmada abból származott, hogy a munkavállalók hosszabb munkaid?ben dolgoztak, nem pedig hatékonyabban; másodszor, a kínai cég végül leállította a távmunkát, mert a távmunkában dolgozók motiválatlanok lettek.



Az új kutatások hasonló eredményekre jutottak és azt mutatják, hogy az irodák, minden hibájuk ellenére, továbbra is nélkülözhetetlenek. Íme néhány bizonyíték: Natalia Emanuel és Emma Harrington, akik mindketten a Harvard Egyetem doktoranduszai voltak, 2020-as (Covid alatt készült) tanulmányukban, egy webshopot vizsgáltak és azt találták, hogy a home office alatt 8%-kal n?tt a dolgozók hatékonysága. 2023 májusában a Federal Reserve Bank of New York megvizsgálta ugyanazt a webshopot, ?k azonban nem növekedést, hanem 4%-os csökkenést mutattak ki.



Kezdjük elveszíteni a fonalat? Nem hinném?a New yorki bank kutatói nem hibáztak, hanem egészen egyszer?en több szempontot is figyelembe vettek. A részletes munkarend elemzéséb?l kiderült, hogy az otthonról dolgozó kollégák:


1.     kevesebb hívásra válaszoltak,

2.     romlott az interakció min?sége és

3.     az ügyfeleknek tovább kellett várakoznia az ügyintéz?höz való kapcsolásra, továbbá jelent?sen megnövekedett az újrahívások száma, ami a problémák lassabb megoldására vagy egyenesen megoldatlanságára utal.


De más példákat is hozhatunk, amelyek megkérd?jelezik az otthoni munkavégzés hatékonyságát. Az MIT és a Kaliforniai Egyetem kutatói véletlenszer?en osztották be egy indai cég munkatársait, hogy otthonról vagy az irodából dolgozzanak. Az otthon dolgozók 18%-kal rosszabbul teljesítettek, mint az irodából dolgozó társaik. Michael Gibbs, Friederike Mengel és Christoph Siemroth, szintén egy nagy ázsiai it-céget vizsgáltak és a távmunkában dolgozó alkalmazottak esetében 19%-kal rosszabb teljesítményt állapítottak meg, mint az irodában dolgozók esetében. Más kutatók pedig laboratóriumi kísérletben mutatták ki, hogy a videokonferenciák gátolják a kreatív gondolkodást.


A számok nem kellene, hogy bárkit is meglepjenek, aki az elmúlt évek nagy részében az étkez?asztal mell?l dolgozott. Egyértelm?, hogy az emberek nehezebben tudnak otthon a munkával foglalkozni, mert mindig ?történik valami?: most lejárt a mosógép, most szól a gyerek, most le kell vinni a kutyát?stb. Nagy hátrány az is, hogy otthon nincsenek kollégák, akikhez segítségért lehet fordulni, ha elakadunk, arról nem is beszélve, hogy mennyire megsz?nik a kapcsolatunk a külvilággal, ha otthonról dolgozunk. A videókonferenciák pedig lássuk be, hogy a személyes beszélgetésnek csak halvány utánzatai: zsúfolt id?beosztással és korlátozott el?nyökkel járnak. Ronald Coase, angol közgazdász terminológiáját használva, aki a vállalatok szerkezetével foglalkozott, mindezek a problémák a koordinációs költségek növekedését jelentik, ami a vállalat m?ködését nehézkesebbé teszi.



A távmunka koordinációs költségeinek egy része várhatóan csökkenni fog, ahogy az emberek hozzászoknak az új technológiákhoz. 2020 óta sokan elsajátították a Zoom, a Webex, a Teams vagy a Slack használatát és habár a koordinációs költségek csökkeni fognak, más költségtípusok, mint például a kommunikációs vagy a képzési költségek növekedhetnek, lásd Dr. Atkin, Schoar és Shinde kutatásait, akik az otthon dolgozók tanulási készségeinek relatív csökkenését dokumentálták. 


A munka (és az élet) persze többr?l szól, mint a termelékenység. A távmunka talán legnagyobb el?nye, hogy a munkavállalók elégedettebbek. Kevesebb id?t töltenek ingázással, ami az ? szempontjukból a hatékonyság növekedésének t?nhet, még akkor is, ha a kutatások nem ezt igazolják. Könnyebben be tudják iktatni a privát elintézni valókat, egyes feladatokat ? például, amik csendes környezetet és nagy koncentrációt igényelnek ? pedig úgy érzik, zökken?mentesebben tudnak elvégezni otthon, mint az irodában. Mindez megmagyarázza, hogy miért lett olyan sok munkavállaló home office párti. Több felmérés is azt mutatja, hogy az alkalmazottak hajlandóak akár alacsonyabb fizetést is elfogadni az otthoni munkavégzés lehet?ségéért, ami nem rossz, a vállalat vezet?inek a szempontjából. Sokak számára tehát a jöv? továbbra is a hibrid munkavégzés marad. Mindazonáltal a munkahét egyensúlya valószín?leg az iroda felé tolódik, és nem azért, mert a f?nökök mazochisták, akik imádnak a dugóban ülni, hanem mert a kutatások azt bizonyítják, hogy mégiscsak ez a hatékonyabb.