Dale Carnegie Magyarország | Hogyan befolyásolja a sikerességedet az EQ?

R�szlet Dale Carnegie ? A siker apr� titka c�m? k�nyv�b?l:

Egyszer hallottam (Dale Carnegie) egy h�res pszichol�gust a katonas�gi alkalmass�gi tesztekr?l besz�lni. Azt �ll�totta, hogy az I.Q. teszteknek van egy fontos hi�nyoss�guk. Az ?�rzelmi intelligenci�t? nem tudj�k m�rni.

Az I.Q. tesztek szerint az alacsony pontsz�mot el�r?k �ltal�ban csak alantas munk�k elv�gz�s�re alkalmasak, m�g a magas pontsz�m gyakorlatilag garant�lja a sikert. Te �s �n is tudjuk, hogy ez az oszt�lyoz�s mennyire f�lrevezet?. L�ttam m�r alacsony I.Q.-val rendelkez? embereket hirtelen ?fel�ledni? egy �j �tlett?l vagy egy �j feladatt�l.

?�rzelmi hajt�er?t? kapnak ilyenkor, ami sikerre viszi ?ket. Ugyanakkor l�ttam m�r magas I.Q.-val rendelkez? embereket cs�nya kudarcot vallani.

Amikor Mark Twaint megk�rdezt�k siker�nek titk�r�l, azt mondta: ?Izgatotts�ggal telten sz�lettem.?

William Lyon Phelps, az egyik legn�pszer?bb tan�r a Yale t�rt�nelm�ben, majdnem ugyanezt mondta nekem. Phelps professzor egy k�nyvet is �rt, A tan�t�s izgalma c�mmel. Azt �rta: ?Sz�momra a tan�t�s t�bb mint egy munka. Val�s�gos szenved�ly.

�gy szeretek tan�tani, ahogy egy fest?m?v�sz szeret festeni, ahogy egy �nekes szeret �nekelni, vagy ahogy egy k�lt? szeret �rni. Reggelente, miel?tt felkelek az �gyamb�l, nagy szeretettel gondolok az els? oszt�lyomra.?

?A siker egyik f? forr�sa az a k�pess�g, mellyel az ember nap, mint nap �rdekl?d�st mutat munk�ja ir�nt �s kr�nikus lelkesed�st �rez, vagyis minden napot fontosnak v�l.? Ez a siker egyik f? felt�tele b�rmilyen munka vonatkoz�s�ban?igen, ez igaz m�g az �zletk�t?kre is!

Egy ny�ri est�n k�t csillag�szt�l?akik teleszk�pokat �ll�tottak fel New Yorkban a 42. utc�ban a k�nyvt�rral szemben?sokat tanultam az �rt�kes�t?i k�pess�gr?l. Az egyik�k t�z centet sz�molt fel egy pillant�s�rt a holdra. A m�sikuk, akinek egy kicsivel nagyobb teleszk�pja volt, egy negyed doll�rt k�rt. Annak a csillag�sznak, aki negyed doll�rt k�rt, n�gyszer annyi �gyfele volt, mint annak, aki csak t�z centet k�rt.

Sz�gezz�k le, hogy egy kicsivel ugyan jobb kil�t�st kapott az, aki a huszon�t centes teleszk�pba n�zett bele?de a f? ok, ami�rt ez a dr�g�bb teleszk�p sikeresebb volt, a tulajdonos�nak a szem�lyis�ge volt. Ebb?l az emberb?l csak �gy �radt a lelkesed�s �s olyan izgalommal besz�lt a holdr�l, hogy az ember, ha kellett volna, m�g a vacsor�j�r�l is lemondott volna, csak hogy belen�zhessen a teleszk�pba. A t�zcentes teleszk�p tulajdonosa semmit sem mes�lt a holdr�l, puszt�n csak utas�t�sokat adott a teleszk�p kezel�s�hez.

Ez az �lm�ny sz�momra kiemelked? p�ld�ja volt a lelkesed�s �rt�k�nek.

Amikor a fizikai Nobel-d�jas Sir Edward Victor Appleton az Edinburgh Egyetem els? titk�ra lett, a Time magazin egy t�viratot k�ld�tt neki, melyben azt k�rdezte, van-e valamilyen receptje a sikerhez.?Igen,? v�laszolta, ?a lelkesed�s?. Ezt m�g a szakmai k�szs�gekn�l is fontosabbnak tartom.?

A lelkesed�s mindenn�l t�bbet �r

Nem ismerek semmit a vil�gon, ami t�bbet tehet �rted, mint a lelkesed�s. Thomas A. Edison mondta: ?Ha egy ember hal�lakor lelkesed�st hagy a gyermekeire, felbecs�lhetetlen �rt�ket hagy r�juk.? A tapasztalat azt mutatja, hogy ez t�nyleg �gy igaz.

T�bbet �r a vagyonn�l, a lelkesed�s ?b?s�get? teremt. Nem csup�n gazdags�got ad, hanem hatalmas lend�letet is az �lethez.

Ralph Waldo Emerson, akit az egyik legnagyobb amerikai filoz�fusnak tartanak, felismerte a lelkesed�s �rt�k�t. Egyik �r�s�ban ezt �rta: ?A vil�g kr�nik�j�nak minden nagy �s parancsol� pillanata a lelkesed�s diadala.?

K�t ember egy irod�ban ugyanazt a munk�t v�gzi. Az egyik�k f�lsz�vvel v�gzi, mintha kicsit unn�, �s �r�l, amikor az �ra el�ti az �t �r�t. A m�sik �lvezettel v�gzi a munk�j�t, izgalmasnak tartja �s minden nap egy kaland sz�m�ra. Mit gondolsz, melyik�k v�gez jobb munk�t? Melyik�k fog el?rejutni?

John James Audubon volt Amerika legnagyobb term�szettud�sa, �s a legnagyszer?bb dolog, amit orsz�g�ra hagyott, a madarakr�l k�sz�lt k�pei voltak. N�h�nyuk t�bb ezer doll�r�rt kelt el. Sokszor h�napokra is elt?nt a vadonban, de azt�n egyre csod�sabb madarakat �br�zol� k�pekkel t�rt vissza.

Egyszer, amikor visszat�rt �s kinyitotta utaz�l�d�j�t, melyben a k�peket t�rolta, patk�nyokat tal�lt benne, melyek megr�gt�k �s elcs�f�tott�k m?veit, t�bb h�napnyi munk�j�t t�nkret�ve. Egy bar�tja vigasztalni pr�b�lta ?t, de Audubonnak nem volt sz�ks�ge vigasztal�sra. Azt mondta: ?T�nkretett�k a rajzaim, de a lelkesed�semet nem rombolt�k le.?

�gy t�rt�nt, hogy folytatta munk�j�t �s olyan k�peket alkotott, melyb?l j� n�h�nyat a mesterm?vei k�z� sorolnak.

Charles F. Kettering, a nagyszer? feltal�l� mondta egyszer:?Olyan korszak van �rkez?ben, ahol olyan lehet?s�gek t�rulnak el�nk minden elk�pzelhet? ter�leten, amikr?l m�g csak nem is �lmodtunk eddig.

Ezek a lehet?s�gek olyan f�rfiak �s n?k el?tt fognak megny�lni, akikben van lelkesed�s.?

Az els? vil�gh�bor� alatt Alexander De Seversky, a h�res rep�l?g�p- tervez? m�rn�k felsz�llt egy vad�szrep�l?vel. Ez volt �lete els? rep�l�se. M�g csak n�h�ny perce volt fent a leveg?ben, amikor a g�p�t megl?tt�k, �s lezuhant a rigai �b�lbe.

?????????Egy orosz csatahaj� mentette meg �s azonnal k�rh�zba vitte, ahol amput�lt�k az egyik l�b�t. Amikor ism�t mag�hoz t�rt, megk�rdezt�k t?le, mit szeretne csin�lni. Azt v�laszolta:?Rep�lni szeretn�k.?

Ezt h�vjuk lelkesed�snek. A lelkesed�s az, ami val�ra v�ltja az �lmokat.

De a lelkesed�s t�bb a puszta munkaszeretetn�l. Ez egy �letre sz�l� gondolkod�sm�d. Ha benned is megvan, felbecs�lhetetlen �rt�k? vagyonod van. Vigy�zz r�!