Sz�letett Dale Breckenridge Carnagey, 1888. november 24-�n Maryville-ben, Missouriban. Apja, John William Carnagey szeg�ny gazd�lkod� volt. Anyja, Amanda Elizabeth Carnagey f�rj�vel egy�tt dolgozott a gazdas�gban. A csal�d nagy ad�ss�got halmozott fel �s Dale Carnegie fiatal fi�k�nt minden nap hajnali n�gykor kelt, hogy a teheneket megfejje, seg�tsen a gazdas�gban, majd iskol�ba menjen.

A gimn�ziumban Carnegie gyakran r�szt vett a Chautauqua gy�lekezetekben. Ezek az esem�nyek sz�rakoztatt�k a vid�ki k�z�ss�geket az eg�sz orsz�gban, n�pszer? el?ad�kkal, zen�szekkel, sz�rakoztat�kkal �s pr�dik�torokkal. A tal�lkoz�kon meghallgatott el?ad�k inspir�lt�k Carnegie-t, aki �gy d�nt�tt, hogy csatlakozik az iskolai vitacsoporthoz, ahol �gyes sz�nok lett.

A gimn�zium elv�gz�se ut�n 1906-ban Carnegie beiratkozott a helyi Warrensburg-i �llami Pedag�giai F?iskol�ra. Sajnos, a csal�dja t�l szeg�ny volt, hogy napi 1 doll�rt kifizessen egy szob�ra �s ell�t�sra, �gy Carnegie otthonr�l lovagolt be minden nap az iskol�ba.

???????????????

A f?iskol�n rendszeresen indult sz�noki versenyeken, amelyeket rendre megnyert. Olyan sikeres volt, hogy m�s di�kokat k�sz�tett fel p�nz�rt cser�be.

A kezdet ? 1908

Dale Carnegie els? munk�ja levelez? tanfolyamok �rt�kes�t�se volt farmereknek. Ezut�n �zletk�t?k�nt dolgozott az Armor & Company-n�l, Chicago legnagyobb v�g�h�d �s h�st �rt�kest? c�g�n�l. R�vid id?n bel�l Carnegie lett Omaha legsikeresebb �gyn�ke, majd az eg�sz v�llalat els? sz�m� �rt�kes�t?j�v� v�lt.

F?n�kei el? akart�k l�ptetni, mondv�n: ?�n csod�kat m?vel!? De visszautas�totta az �ll�st �s otthagyta a Armor & Company-t az�rt, hogy a New York-i Amerikai Sz�nm?v�szeti F?iskol�ra j�rjon.

Egy v�ndort�rsulatn�l j�tszotta dr. Hartley szerep�t a Cirkusz Polly c�m? sz�ndarabban. Gyorsan r�j�tt, hogy a sz�n�szet nem neki val�, �gy kil�pett �s �jra �rt�kes�t? �gyn�kk�nt kezdett dolgozni. Teheraut�kat �rult. Nem �rtett a g�pekhez �s nem is �rdekelte.

Nyomorultul �rezte mag�t, k�nszenved�s volt minden nap. �gy �r err?l az id?szakr�l:

1909-ben �n voltam az egyik legboldogtalanabb fick� New Yorkban. Abb�l �ltem, hogy teheraut�kat �rultam. Fogalmam sem volt r�la, hogyan m?k�dik egy teheraut�. Mi t�bb, nem is akartam tudni. Ut�ltam a munk�mat, ut�ltam, hogy egy olcs�, b�torozott szob�ban kellett �lnem a Nyugati 56. utc�ban �s a szob�ban ny�zs�gtek a sv�bbogarak. M�g most is el?ttem van, hogy a falon l�gott egy csom� gall�ron �s reggel, amikor oda ny�ltam, hogy tiszta gall�rt vegyek, a sv�bbogarak szanasz�t rohantak. Ut�ltam olcs�, piszkos �ttermekben enni, amelyek val�sz�n?leg szint�n tele voltak sv�bbogarakkal.

Minden este k�nz� fejf�j�ssal �rtem haza mag�nyos szob�mba, csal�d�s, aggodalom, keser?s�g �s l�zad�s sz�lte �s t�pl�lta a fejf�j�ssal.

Az�rt l�zadtam, mert egyetemista napjaim alatt d�delgetett �lmaim r�m�lmokk� v�ltak.

Ez lenne az �let? Ez lenne a nagy kaland, amelyet oly t�relmetlen�l v�rtam? Ennyib?l fog �llni az �letem? Ut�lt keny�rkeresetb?l, sv�bbogaras szob�b�l, f�rtelmes �telekb?l �s ? ilyen kil�t�stalan a j�v?m?

Arra v�gytam, hogy legyen id?m olvasni �s meg�rni azokat a k�nyveket, amelyek �r�s�r�l m�r az egyetemen �lmodoztam.

Az �tt�r�s ? 1912

Dale Carnegie meggy?zte a YMCA (Kereszt�ny Ifjak Egyes�lete) vezet?it, hogy nyilv�nos besz�dre tan�thasson egy oszt�lyt, majd nemsok�ra m�r feln?tteknek sz�l� esti tagozatok indultak.

A tanfolyamok azonnali sikert arattak. Az �zletemberek mindennapi sz�ks�ges k�szs�geikre �sszpontos�tva Carnegie megtan�totta a di�kjainak, hogyan kell j�l besz�lgetni, meggy?z? bemutat�kat tartani �s pozit�v kapcsolatokat kialak�tani.

A hallgat�k minden h�ten besz�moltak, hogyan �s milyen eredm�nnyel alkalmazt�k az el?z? h�ten tanultakat a munkahely�k�n.

K�t �ven bel�l olyan n�pszer?ek lettek a kurzusok, hogy elhagyva a YMCA-t, megalap�totta saj�t v�llalat�t, �gy sz�letett meg a Dale Carnegie tr�ningc�g.

1913-ban kiadta az els? k�nyv�t, a ?Public Speaking and Influencing Men in Business?-t, amelyet tank�nyvk�nt haszn�lt a kurzusain.

1914-ben m�r heti 500 doll�rt keresett, ami akkoriban egy �j Ford T Model �r�t jelentette.

1926-ban kiadta az ?Nyilv�nos besz�d: gyakorlati tanfolyam �zletemberek? c�m? gy?jtem�ny�nek els? r�sz�t. A k�nyv bestseller lett, �s Dale Carnegie gazdag lett. Azonban az �sszes megtakar�t�s�t elvesztette az 1929-es t?zsdei �sszeoml�sban.

1930-1940 - Dale Carnegie vezet?i tr�ninget el?sz�r az Egyes�lt �llamok k�z�p-nyugati ter�let�n tartottak. T�mogat�kat szerzett annak �rdek�ben, hogy az orsz�g k�l�nb�z? ter�letein egyszerre lehessen tr�ningeket tartani.

Carnegie fokozatosan finom�totta a tanterv�t, hogy jobban megfeleljen az �zletembereknek �s vezet?knek. �gy �rezte, hogy a legsikeresebb �zletemberek a saj�t ipar�g�ban nem azok, akik a legt�bb szak�rtelemmel rendelkeznek, hanem akik a legjobb munkat�rsi csapatot ir�ny�tj�k.

??????????

Dale Carnegie �rt�kes�t�si tr�ning 1939-ben

Felismerte, hogy a hallgat�knak tov�bbi k�szs�geket kell elsaj�t�taniuk, mint hat�kony nyilv�nos besz�dtechnik�kat; meg kell tanulniuk azokat a kommunik�ci�s k�szs�geket, amelyek megk�l�nb�ztetik sikeres vezet?ket sikertelen t�rsaikt�l.

Amikor elkezdte tan�tani a di�kjait ezekre a kulcsfontoss�g� k�szs�gekre, Carnegie r�j�tt, hogy a t�m�ban nincs semmilyen szakk�nyv.

Ez�rt �rt egyet.

�gy sz�letett meg 1936-ban (�vekig tart� intenz�v kutat�s ut�n, amelyben t�bb sz�z �letrajzot olvasott, hogy meg�rtse, hogyan lettek sikeresek a vil�g legnagyobb vezet?i) a Hogyan szerezz�nk bar�tokat �s befoly�soljuk az embereket c�m? k�nyve.

Annak ellen�re, hogy szer�ny 5000 p�ld�nyban kezdte meg a nyomtat�st, a k�nyv hatalmas bestseller lett. A tr�ninghez hasonl�an hihetetlen n�pszer?s�get v�ltott ki az �nfejleszt? emberek k�r�ben, �gy nem csoda hogy m�g Carnegie �let�ben el�rte az 5 milli� eladott p�ld�nysz�mot �s minden jelent?s nyelvre leford�tott�k.

A Dale Carnegie Int�zet n�pszer?s�g�ben felrobbant a k�nyv siker�vel. A tr�ning v�llalat 750 amerikai v�rosra �s 15 k�lf�ldi orsz�gra b?v�lt. 1953-ban Carnegie �thelyezte a c�g sz�khely�t egy �talak�tott �temeletes Brownstone rakt�rba Manhattanben. Az 1955-es hal�la idej�n becsl�sek szerint 450 000 ember v�gezte el tr�ningj�t a vil�gon.

�lete sor�n t�bb k�nyvet is kiadott, mint p�ld�ul 1932-ben az Ismeretlen Lincoln, Abraham Lincoln �n�letrajz�t vagy a Kev�ss� ismert t�nyek a j�l ismert emberekr?l (1934), az �t perces biogr�fi�k (1937) �s az �letrajzi �ttekint�sek (1944).

1948-ban jelent meg �j sikerk�nyve, a Hogyan fejezz�k be az agg�d�st �s kezdj�nk el �lni.

Carnegie 1955. november 1-�n 66 �ves kor�ban halt meg Hodgkin-betegs�gben.

A Dale Carnegie jelenlegi siker�ben kulcsfontoss�g� szerepet j�tszott m�sodik feles�ge, Dorothy Price Vanderpool, aki professzion�lis c�gmenedzsereket b�zott meg a v�llalat ir�ny�t�s�val.

1950-1960 - Dale Carnegie v�llalkoz�sa �llamilag akkredit�lt k�pz�si int�zm�nny� alakult Dale Carnegie & Associates, Inc. n�ven. Az 50-es �vekben m�r elkezd?d�tt a glob�lis terjeszked�s Eur�p�ban, Ausztr�li�ban, �zsi�ban �s D�l-Amerik�ban.

Carnegie k�nyveit 40 nyelvre ford�tott�k le �s t�bb mint 50 milli� p�ld�nyban �rt�kes�tett�k vil�gszerte.

Az 1950-es �vek v�g�n a szovjet vezet?, Nikita Hruscsov amerikai szovjet szak�rt?kkel ell�togatott Amerik�ba a leghat�konyabb amerikai �zleti t�rgyal�stechnik�k elsaj�t�t�s��rt �s felhaszn�l�s�t a szovjet korm�nyban.

Carnegie k�nyveit leford�tott�k orosz nyelvre is, de kiz�r�lag a szovjet kommunista p�rt �s a KGB kiv�lts�gos vezet�se olvashatta. Carnegie k�nyveihez nem engedtek hozz�f�r�st az orosz polg�roknak, csak Gorbacsov reformjait k�vet?en.

Magyarorsz�gon is csak a nyolcvanas �vekben jelent meg Sikerkalauz 1-2-3 c�men.

Olyan h�ress�gek v�gezt�k el a kurzusokat, mint Warren Buffett, Ronald Reagen, Tony Robbins, Chuck Norris, Dave Thomas (Wendy?s), Zig Ziglar, Tom Monaghan (Domino?s Pizza), Lyndon B. Johnson, Lee Iacocca, Johnny Cash, Rosalynn Carter, Joe DiMaggio, J.W. Marriott (Marriott Hotels).

2001 - Az Egyes�lt �llamokban m?k�d? Dale Carnegie franchise partnerek r�sz�re lehet?v� v�lt a sz�vets�gi �s korm�nyzati �gyn�ks�gek bels? k�pz�seinek megtart�sa.

2001-2010 - A Dale Carnegie irod�kat nyitott Venezuel�ban, a Dominikai K�zt�rsas�gban, Egyiptomban, Marokk�ban, Mauritiuson, Shanghaiban, Beijingben, a Brunei Szultan�tusban, Indi�ban, Puerto Ric�ban, Belgiumban, Luxemburgban, Hollandi�ban, Rom�ni�ban, D�ni�ban, az Arab Emir�tusokban, Bahreinben, Omanban, Ausztri�ban, Vietn�mban, T�r�korsz�gban, Sza�d-Ar�bi�ban, Portug�li�ban, Franciaorsz�gban, Spanyolorsz�gban (Barcelona), Szerbi�ban, Oroszorsz�gban, Chil�ben �s Magyarorsz�gon.

Napjainkban - Dale Carnegie �r�ks�ge id?t�ll�. K�zel 10 milli� v�gzett hallgat�val, a Dale Carnegie elk�telezett az �zleti k�z�ss�gek t�mogat�sa ir�nt. Jelenleg t�bb mint 3500 profi tr�ner dolgozik csapatunkban, 80 orsz�gban, 30 nyelven.

A Fortune 500 amerikai c�gb?l 400 Dale Carnegie-vel dolgozik egy�tt, mint p�ld�ul az Audi, Adidas, BMW, Bank of America, Coca-Cola, Nestle, Apple, Microsoft, Motorola, IBM, Intel, Johnson & Johnson.

�vek �ta bev�lasztj�k a Dale Carnegie-t a vil�g TOP20 legjobb tr�ningc�ge k�z�.

Carnegie a felel?ss�gv�llal�s korai elk�telezettje volt. F? gondolata az volt, hogy m�s emberek viselked�s�t megv�ltoztathatjuk, ha megv�ltoztatjuk a reakci�jukat.