builderall


Lee Iacocca az ember, aki La Mans történetekének els? hármas-gy?zelmi befutóját szerezte meg a Ford versenycsapatának. Mindig megfelel? embereket választotta ki és úgy kommunikált velük ahogy csak az igazi profik tudnak. Nemzeti h?s, az amerikai autóipart megment?je, akit mindenki "Szuper Iacoccának" és "Csodamenedzsernek" hívott. Egy igazi "Self-made-man" aki a dolgozó gazdagok rétegének a tagja volt és kemény munkája juttatta fel a csúcsra. Sikerének kulcsaként a professzionális vezet?i kommunikációt tartotta, amit ? is Dale Carnegie tréningeken sajátított el. Delegálás a munkatársaknak, a kollégák kiválasztása, az üzlettársak tájékoztatása és prezentálás a piacnak a vezet?i munka lényege. Aki ezt professzionális szinten tudja ?zni csak az lehet képes a piacot uralni és egész márkák és cégek életét a kezébe venni.



??????"A kommunikáció volt a legértékesebb vezet?i eszközöm. Sok sikeres üzleti vezet? van, akik technikai és pénzügyi géniuszok. Már korán rájöttem, hogy jól tudom forgatni a szavakat a célból, hogy egy szervezetet a kívánt irányba mozgassam. És ezt a készségemet nap mint nap használtam is.Csakúgy, mint sokan mások, nekem is halálfélelmem volt a gondolattól, hogy emberek elé álljak ki és beszéljek. Amikor az els? fontos projektem volt a Ford-nál, elküldtek egy Dale Carnegie tanfolyamra. A cél az volt, hogy komfortosan érezzem magam közönség el?tt és ez bevált."

A ?80-as években a világ legjobban fizetett menedzsere volt. Olyan autóipari sikerek f?z?dnek a nevéhez, mint a Ford Mustang vagy a teljes Chrysler autógyár megmentése a cs?dt?l.

? Lee Iacocca, teljes nevén Lido Anthony Iacocca, az amerikai autóipar legendája.

Iacocca olasz bevándorlók gyermekeként született 1924-ben a pennsylvaniai Allentownban. A helyi középiskolában szerzett érettségit 1942-ben, ezután a közeli Lehigh Universityn gépészmérnöki tanulmányokat folytatott, majd a diploma megszerzése után a Princetonra járt ösztöndíjasként.

1946-ban lépett be a Ford Motor Company-hez, mint mérnök, de gyorsan átment a kereskedelemhez, ahol nagy sikereket ért el. A cég területi képvisel?jeként indult a karrierje, de néhány év múlva már a haszongépjárm? részleg igazgatója, 1960-ban a Ford divízió általános menedzsere, 1965-ben elnöke lett. 1970-ben a tulajdonos II. Henry Ford a cég vezérigazgatójának nevezte ki.

1978-ban éles vitába keveredett Forddal a vállalat jöv?képével kapcsoltban, így végül elbocsájtották. Egy év múlva, ?79-ben jött a felkérés, hogy vegye át a bezárás el?tt álló Chrysler gyárat és mentse meg.

Iacocca el?ször az amerikai kormányhoz fordult. Igyekezett meggy?zni ?ket, hogy egy ekkora konszern bukása el?re nem látott következményekkel lenne a gazdaságra. Sikerült elérnie, hogy megszavazzanak a Chryslernek egy 1,5 milliárd dolláros hitelgaranciát, ha az autógyár is mellé tesz még 2 milliárdot.

Így elindult Iacocca vezetésével az amerikai autóipar addigi legnagyobb átszervezése. Új modelleket dobott a piacra, lefaragta a költségeket és közel százezer embert bocsájtott el. Hogyan tudta ezt átvinni a szakszervezeteken? Iacocca kiváló tárgyalókészségével és hozzáállásával (1 dolláros fizetést kért, amíg nem áll talpra a Chrysler) mindenkit a maga oldalára állított.

Zseniális értékesít? és marketinges révén kiváló érzékkel népszer?sítette a modelleket. Volt olyan TV reklámkampány, amelyben ? is szerepelt a híressé vált mondattal: ?ha talál jobb kocsit, azt vegye meg?. A Chrysler végül megmenekült, s?t 1984-ben már 2,4 millárd dolláros nyereséget termelt, amellyel még a Ford-ot is leel?zték.

Nem volt hálátlan a Chrysler vezet?sége Iacocca-val, 1987-ben 3 millió dollárnyi részvényt kapott jutalmul és további 10 millióért vehetett még Chrysler részvényeket.

Aztán ?90-es évek elején a Chrysler helyzete ismét romlott, nem sikerült kell?képpen diverzifikálni a termelést, betörni a repül?gépgyártásba, a hadiiparba, kudarcot vallottak a népszer?, tömegével eladható gépkocsikat el?nyben részesít? programok is. A cég nehezen tudott versenyezni a japán konkurensekkel, a Honda és a Toyota is megel?zte az amerikai piacon. Iacocca, aki több mint húszmillió dolláros évi jövedelmével a világ legjobban fizetett menedzsere volt, szerz?dése lejártával 1992-ben megvált a cégt?l.

Ezután 1994-ben kereskedelmi bankot alapított, majd egy milliárdos barátja bevitte a Metro-Goldwin-Mayer filmcég igazgatótanácsába és más vállalatok vezet?ségébe is. 2005-ben ismét felt?nt a Chrysler reklámarcaként, de nyugdíjas éveiben már inkább a jótékonysági alapítványaival foglalkozik. Önéletrajza 1984-ben jelent meg Egy menedzser élete címmel, amely 8 millió példányban kelt el világszerte.

2019. július 2.-án hunyt el zárógondolatnak egy utolós idézet t?le:

?

"Rájöttem, hogy ha az emberek megértik, mit akarnak t?lük és értelme van, akkor azt megteszik.?