A ?80-as �vekben a vil�g legjobban fizetett menedzsere volt. Olyan aut�ipari sikerek f?z?dnek a nev�hez, mint a Ford Mustang vagy a teljes Chrysler aut�gy�r megment�se a cs?dt?l. ? Lee Iacocca, teljes nev�n Lido Anthony Iacocca.

1946-ban l�pett be a Ford Motor Company-hez, mint m�rn�k, de gyorsan �tment a kereskedelemhez, ahol nagy sikereket �rt el. A c�g ter�leti k�pvisel?jek�nt indult a karrierje, de n�h�ny �v m�lva m�r a haszong�pj�rm? r�szleg igazgat�ja, 1960-ban a Ford div�zi� �ltal�nos menedzsere, 1965-ben eln�ke lett.

1970-ben a tulajdonos II. Henry Ford a c�g vez�rigazgat�j�nak nevezte ki. (itt egy eg�sz cikket sz�ntunk, hogy bemutassuk a karrierj�t)

1984-ben jelent meg �n�letrajzi k�nyve, Iacocca, egy menedzser �lete c�mmel, amely �vtizedeken �t a v�llalati vezet?k bibli�ja volt. A k�nyvnek egy fejezete (A Vezet�s Kulcsa) v�laszt ad a Nagy K�rd�sre:

mi k�l�nb�zteti meg a k�z�pszer? v�llalatot a kiv�l�t�l?

�me Lee Iacocca megfejt�se:

Amikor a Ford m�rkar�szleg�nek a vez�rigazgat�ja voltam, egy �zben megh�vtak, tartsak el?ad�st az �szt�nd�jasoknak az MIT Alfred P. Sloan Vezet?k�pz? Int�zet�ben. A Sloan-�szt�nd�jasok csoportja nagyon tehets�ges fiatalokb�l �llt, r�ad�sul kit?n? programot �ll�tottak �ssze nekik: egy hetet t�lt�ttek Eur�p�ban a K�z�s piacot tanulm�nyozva, egy hetet a Wall Streeten, egy hetet a Pentagonban, �s �gy tov�bb.

Cs�t�rt�k est�nk�nt az �zleti �let vagy az ipar egy-egy vezet?je tartott el?ad�st nekik. Amikor 1962-ben f�lk�rtek, hogy tartsak el?ad�st egy ilyen alkalommal, megtisztelve �reztem magam, de egyben elfogott az idegess�g is.

Csak semmi izgalom ? mondt�k nekem. ? A di�kok vacsora ut�n a t�rsalg�ban gy?lnek �ssze. Mondjon nekik egyp�r sz�t az aut�iparr�l, azt�n majd ?k f�ltesznek k�rd�seket.

R�viden besz�ltem teh�t a g�pkocsik gy�rt�s�r�l �s elad�s�r�l, azut�n f�lk�rtem a megjelenteket, tegyenek fel k�rd�seket, f?zzenek megjegyz�seket a hallottakhoz. A csoport szellemi sz�nvonal�ra gondolva azt v�rtam, hogy roppant elvont �s elm�leti k�rd�sekkel �llnak majd el?, �gy azut�n meglepve hallottam az els? k�rd�st:

? H�ny ember dolgozik a Ford m�rkar�szleg�n?

? Vagy tizenegyezren.

? Nos, �n a mai �s a holnapi napot itt t�lti Cambridgeben. M�g t�vol van a hivatal�t�l, ki motiv�lja ezt a tizenegyezer embert?

Nagyon fontos k�rd�s volt, s mindm�ig eml�kszem annak a fiatalembernek az arc�ra, aki nekem szegezte. Fej�n tal�lta a sz�get, hiszen a vezet�s nem egy�b, mint m�sok motiv�l�sa.

Term�szetesen nem ismerhettem a r�szlegemen dolgoz� mind a tizenegyezer embert n�v szerint. A valamenynyi�ket �szt�nz? negyed�venk�nti fel�lvizsg�lati rendszeren k�v�l teh�t m�svalamit is be kellett vetni.

Az embereket egyetlen m�don lehet motiv�lni: ha kommunik�lunk vel�k.

J�llehet a k�z�piskol�ban a vitak�r tagja voltam, szorongtam, ha a nyilv�noss�g el?tt kellett besz�lnem. Munk�ban t�lt�tt �letem els? n�h�ny �v�ben befel� fordul�, f�l�nk ibolya voltam.

De azut�n elv�geztem egy sz�noki tanfolyamot a Dale Carnegie-n�l. Akkoriban neveztek ki frissiben a Ford orsz�gos teherg�pkocsi-�rt�kes�t�s�nek igazgat�j�v�. A konszern t�bb�nket elk�ld�tt a Dale Carnegie-hez, hogy kitanuljuk a nyilv�nos szerepl�s minden cs�nj�t-b�nj�t.

A tanfolyam azzal kezd?d�tt, hogy megpr�b�ltak kih�mozni benn�nket a p�nc�ljainkb�l. Vannak emberek ? magam is k�z�j�k tartozom ? , akik n�h�ny ember jelenl�t�ben ak�r egy �ll� napon �t tudnak besz�lni, de amikor nagyobb csoport el?tt kell megsz�lalniuk, l�mpal�z fogja el ?ket.

Eml�kszem, volt egy olyan gyakorlatunk, hogy kap�sb�l kellett k�t percen �t besz�ln�nk valamir?l, amir?l halv�ny fogalmunk sem volt ? p�ld�ul a zen buddhizmusr�l. Elkezdhette az ember azzal, hogy elismerte, fogalma sincs a t�rgyr�l, de azut�n folytatnia kellett ? �s hamarosan m�giscsak tal�lt mondanival�t. A c�l az, hogy menet k�zbeni gondolkod�sra neveljenek benn�nket.

Megtanultuk a nyilv�nos szerepl�s n�h�ny alapvet? fog�s�t, amelyet mind a mai napig alkalmazok. P�ld�ul: az ember ismerheti a t�rgyat, amir?l besz�l, de szem el?tt kell tartania, hogy a teremben helyet foglal� hallgat�s�g k�z�mb�s.

Azzal kell teh�t kezdeni, hogy t�j�koztatjuk ?ket, mit fognak hallani. Azut�n elmondjuk, amit akarunk. V�g�l �sszefoglaljuk, mit hallottak. Sohasem t�rtem el ett?l az alaps�m�t�l.

Egy m�sik technika, amire megtan�tottak minket, az volt, hogy m�g a besz�d v�ge el?tt valami cselekv�sre kell mozg�s�tani a hallgat�s�got. Nem sz�m�t, hogy mire ? �rjanak a k�pvisel?j�knek, h�vj�k fel a szomsz�djukat, fontoljanak meg egy bizonyos javaslatot. M�s sz�val, sohase t�vozzunk an�lk�l, hogy ne k�rn�nk a ?cechet?.

Teltek-m�ltak a hetek, s egyre kev�sb� �reztem magam fesz�lyezettnek. Hamarosan eljutottam od�ig, hogy felk�r�s n�lk�l is sz�vesen f�l�lltam �s besz�ltem. �lveztem ezt a kih�v�st. A tanfolyam alapvet? c�lja az volt, hogy cs�kkentse g�tl�sainkat, �s az �n esetemben ez k�ts�gtelen�l siker�lt is.

S mihelyt elkezdtem besz�lni, szinte abba sem tudtam hagyni. (Biztos vagyok benne, akadnak akik azt k�v�nj�k, b�rcsak ne kedveltem volna meg annyira a sz�nokl�st)

Mind a mai napig lelkes h�ve vagyok a Dale Carnegie Int�zetnek. Sok m�rn�k�t ismertem, akinek vil�grenget? �tletei voltak, de nem tudta elmagyar�zni azokat embereknek. Mindig sz�gyenletesnek tartottam, ha egy nagy tehets�g? ember k�ptelen elmondani egy igazgat�tan�cs vagy egy bizotts�g el?tt azt, ami a fej�ben van.

A Dale Carnegie tanfolyama az esetek d�nt? t�bbs�g�ben alapvet? v�ltoz�st hoz ezeknek az embereknek az �let�ben. Persze nem minden vezet?nek kell sz�noknak vagy �r�nak lennie. De manaps�g egyre t�bb gyerek ker�l ki �gy az iskol�b�l, hogy nem tudja mag�t vil�gosan kifejezni ? m�rpedig ez alapvet? k�vetelm�ny.

Tucatj�val k�ldtem g�tl�sos embereket a Dale Carnegie-ba a v�llalat k�lts�g�n. T�bbs�g�k sz�m�ra ez val�ban fordulatot hozott p�lyafut�sukban.

B�rcsak tal�ln�k olyan int�zetet, ahol megtan�tj�k az embereket a hallgat�sra. V�gt�re is egy j� menedzsernek legal�bb olyan j�l kell tudnia odafigyelni, mint besz�lni. Sokan nincsenek tiszt�ban vele, hogy az igazi kommunik�ci� k�tir�ny�.

A v�llalat �let�ben arra kell b�tor�tani mindenkit, hogy j�ruljon hozz� a k�z�s boldogul�shoz, s �lljanak el? javaslatokkal, hogyan lehetne jav�tani a dolgok menet�n. Nem kell elfogadni minden �tletet, de ha nem t�r�nk vissza ezekre a javaslatokra, nem megy�nk oda a pasashoz, hogy a v�ll�ra �tve azt mondjuk neki: ?Tudod-e, hogy remek volt az �tleted??, akkor soha t�bb� nem jelentkezik �jabb elgondol�ssal. Az eff�le kommunik�ci� �rezteti az emberekkel, hogy val�ban �rt�kelik ?ket.

Ha �szt�n�zni k�v�njuk beosztottainkat, figyelmesen meg kell hallgatnunk ?ket. Pontosan ebben rejlik a k�l�nbs�g a k�zepes �s a kiv�l� v�llalat k�z�tt.

Sz�momra menedzserk�nt az ny�jtja a legnagyobb kiel�g�l�st, ha figyelemmel k�s�rhetek valakit, akit a rendszer �pp hogy csak �tlagosnak vagy k�z�pszer?nek skatuly�zott be, s amint val�di k�pess�geinek megfelel? teljes�tm�nyt kezd ny�jtani csak az�rt, mert valaki meghallgatta a probl�m�it, �s seg�ts�get ny�jtott neki megold�sukban.

Term�szetesen a beosztottakkal val� kommunik�ci� gyakoribb m�dja, ha az ember csoportosan besz�lget el vel�k. A nyilv�noss�g el?tt tartott besz�d, ami egy nagy csoport motiv�l�s�nak legjobb m�dja, mer?ben k�l�nb�zik a n�gyszemk�zti besz�lget�st?l. El?sz�r is igen alapos felk�sz�l�st ig�nyel. Ezt egyszer?en nem lehet megker�lni, el kell v�gezni a h�zi feladatot.

A sz�nok lehet igen j�l t�j�kozott, de ha nem gondolta �t pontosan, mit akar mondani aznap annak a hallgat�s�gnak, akkor nincs joga elrabolni m�sok �rt�kes idej�t.

L�nyeges, hogy az emberekkel a saj�t nyelv�k�n �rts�nk sz�t. Ha ez siker�l, az emberek azt mondj�k: ?Uramisten, pontosan azt mondta, amit magam is gondoltam.? S ha kezdik tisztelni az embert, akkor mindhal�lig k�vetni is fogj�k. M�ghozz� nem az�rt, mert valami misztikus ir�ny�t�st adunk nekik, hanem mert odafigyel�nk r�juk.

Azt hiszem, ak�r k�t �ra hosszat is tudn�k kap�sb�l besz�lni, m�gis mindig le�rom a mondanival�mat. Fejb?l besz�lni egyszer?en t�ls�gosan kimer�t?. Kompromisszumot k�t�k : felhaszn�lom az el?re elk�sz�tett sz�veget, de el is t�rek t?le, ha sz�ks�g�t �rzem.

Ha a Chryslerben besz�lek egy csoport el?tt, kev�sb� tartom fontosnak a tr�f�lkoz�st, mint amikor vacsor�z� k�r�ton vagyok. A saj�t embereimmel az a c�lom, hogy a lehet? legny�ltabb �s leg?szint�bb legyek.

�gy tapasztaltam, hogy motiv�l�sukra az a legjobb m�dszer, ha ismertetem vel�k a terveimet, hadd vehessenek r�szt valamennyien a j�t�kban. El kell magyar�znom a c�ljaimat, mint ahogy a t�bbi vezet?nek is v�zolnia kell a c�lkit?z�seit feletteseinek.

S ha val�ra v�ltj�k e c�lkit?z�seket, nemcsak sz�p szavakkal kell jutalmazni ?ket. A v�llalat a p�nz �s az el?l�ptet�s k�zzelfoghat� eszk�zeivel min?s�thet, hogy kiv�l� j�t�kos vagy.

Ha fizet�semel�st adunk valakinek, egyidej?leg n�velni kell a felel?ss�g�t is. Amikor a legjobb hangulatban van, megjutalmazzuk addigi teljes�tm�ny��rt, ugyanakkor arra �szt�n�zz�k, hogy m�g t�bbet tegyen. Mindig akkor kell t�bbet r�b�zni, amikor p�ly�ja felfel� �vel, de sohasem szabad t�l kem�ny k�zzel b�nni vele, ha �tmenetileg let�rik.

Ha a beosztott elkeseredik kudarca miatt, azt kock�ztatjuk, hogy nagyon megb�ntjuk, �s megfosztjuk a javul�shoz sz�ks�ges �szt�nz�st?l. Vagy ahogyan Charlie Beacham szokta mondani: ?Ha meg akarsz dics�rni valakit, add neki �r�sban. Ha le akarod tolni, tedd meg sz�ban.?

Charlie Beacham nem gy?z�tt eleget inteni benn�nket, hogy ne legy�nk egyszem�lyes zenekar.

? Mindent magad akarsz csin�lni ? mondogatta. Nem tudod, hogyan kell �truh�zni a munk�t. Ne �rts f�lre. Te vagy a legjobb emberem. Lehet, hogy annyit �rsz, mint k�t m�s egy�ttv�ve. Akkor is ? ez m�g mindig csak k�t ember. Jelenleg sz�zan dolgoznak a kezed alatt. Mi lesz, ha t�zezren lesznek?

Remek j�snak bizonyult, mert a Ford m�rkar�szleg�n tizenegyezer emberem volt. ? tan�tott arra, hogy ne pr�b�ljam mindenki m�s dolg�t is elv�gezni. S ? tan�tott meg arra is, hogyan t?zzek c�lt m�sok el� ? �s hogyan motiv�ljam ?ket a megval�s�t�s�ra.

Mindig az volt a v�lem�nyem, hogy a vezet? m�r akkor sokat �rt el, ha ak�r csak egyetlen embert siker�lt motiv�lnia.

Amikor arr�l van sz�, hogy lend�letbe hozzuk a dolgot, csakis a motiv�ci� sz�m�t.

Lehet, hogy egy ember elv�gezheti k�t f? munk�j�t, de nem lehet k�t ember. Ink�bb �szt�n�zze a sorban ut�na k�vetkez?t, �s b�rja r� arra, hogy az is �szt�n�zze a saj�t beosztottait.

Forr�s: Iacocca, egy menedzser �lete / Gondolat k�nyvkiad� ? 1988