Dale Carnegie Magyarország | Hogyan szabadulj meg a kisebbrendűségi érzésedtől?

A k�vetkez? t�rt�netben Elmer Thomas (1876-1965) hajdani oklahomai szen�tor mes�l ?szint�n fiatalkori kih�v�sair�l �s arr�l, hogyan szabadult meg kisebbrend?s�gi �rz�seit?l:

Tizen�t �ves koromban �lland�an szorong�sok, f�lelmek �s elfog�dotts�g k�noztak. Koromhoz k�pest nagyon magas voltam, �s olyan sov�ny, mint egy kar�. 185 centi magas voltam, de csak 60 kil�. Magass�gom ellen�re gyenge voltam, �s nem versenyezhettem a t�bbi fi�val baseballban meg m�s labdaj�t�kokban. Kinevettek, ?hal�lfejnek? cs�foltak. Annyira szorong�s �s f�l�nk voltam, hogy f�ltem b�rkivel tal�lkozni, pedig ritk�n l�ttam embereket, mert farmunk majdnem egy kilom�terre volt az �tt�l, �s s?r? erd? vette k�r�l. Gyakran egy h�t is eltelt �gy, hogy a sz�leimen �s a testv�reimen k�v�l nem l�ttam embert.

Semmire sem vittem volna az �letben, ha hagyom, hogy ezek a f�lelmek �s szorong�sok legy?zzenek. Minden nap minden �r�j�ban b�slakodtam hossz�, girhes, gyenge testemen. Nem is nagyon gondoltam, m�sra. Annyira zavart, annyira agg�dtam, hogy szavakkal ki sem tudom fejezni. �desany�m tudta, mit �rzek. Tan�t�n? volt hajdan, ez�rt ezt mondta nekem: ?Fiam, tanulnod kell, az agyadb�l kell meg�lned, mert a tested mindig h�tr�nyodra lesz.?

Mivel sz�leimnek nem volt p�nz�k, hogy f?iskol�ra j�rassanak, tudtam, hogy nekem kell megkeresnem a r�val�t; ez�rt egy t�len mos�medv�re, szkunkszra, ny�rcre �s oposszumra vad�sztam; tavasszal eladtam a nyers b?r�ket n�gy doll�r�rt, �s ezen a p�nzen k�t kismalacot vettem. Mosl�kkal �s k�s?bb b�z�val etettem ?ket, �s negyven doll�rt kaptam �rt�k ?sszel. K�t diszn�m elad�si �r�val mentem a Central Normal College-ba, az indianai Danville-be. Heti egy doll�r negyven centet fizettem az �tkez�s�rt �s �tven centet a szob�m�rt.

Barna inget hordtam, amit az �desany�m csin�lt. (Nyilv�n az�rt haszn�lt barna v�sznat, mert azon kev�sb� l�tszik a piszok.) Ap�m r�gi �lt�ny�t hordtam. Nem illett r�m, mint ahogy a cip?je sem ? olyan cip? volt, melynek oldal�ban van egy gumiszalag, amely kit�gul, mikor beleb�jsz. De a szalag rugalmass�ga a m�lt� volt, �s annyira l�ty�g�tt rajtam a cip?, hogy minden l�p�sn�l f�ltem, hogy elvesztem. Annyira sz�gyelltem magam, hogy nem bar�tkoztam senkivel, hanem otthon �ltem �s tanultam. �letem legh?bb v�gya volt, hogy vehessek egy �lt�zet ruh�t, amely illik r�m, ami miatt nem kell sz�gyenkeznem. Nem sokkal ezut�n n�gy esem�ny k�vetkezett, amelyek seg�tettek legy?zni szorong�somat �s kisebbrend?s�gi �rz�semet. Az egyik b�tors�got, rem�nyt �s �nbizalmat adott, �s megv�ltoztatta a �letemet. R�viden le�rom az t�rt�nteket.

El?sz�r: csak nyolc hete j�rtam a f?iskol�ra, mikor letettem egy vizsg�t, �s kaptam egy harmadoszt�ly� bizony�tv�nyt, amellyel vid�ki �llami iskol�kban tan�thattam. A bizony�tv�ny csak hat h�napig volt �rv�nyes, de fut� jele volt annak, hogy valaki b�zik bennem ? a bizalom els? jele m�st�l, mint az �desany�mt�l.

M�sodszor: egy vid�ki iskolasz�k egy bizonyos Happy Hollow nev? helyen felfogadott tan�t�nak napi k�t, azaz havi negyven doll�r fizet�s�rt. �jabb jele annak, hogy valaki b�zik bennem.

Harmadszor: amint megkaptam ez els? fizet�semet, elmentem egy boltba, �s ruh�t vettem ? ruh�t, amiben nem sz�gyenkeztem. Ha ma valaki egymilli� doll�rt adna nekem, nem lenn�k, vele olyan boldog, mint azzal az els? �lt�nnyel, amely�rt csak egy p�r doll�rt fizettem.

Negyedszer: �letem igazi fordul�pontja, az els? nagy gy?zelem a sz�gyenkez�s �s kisebbrend?s�gi �rz�s ellen v�vott harcban a Putnam megyei v�s�ron k�vetkezett be, melyet �vente megtartanak az indianai Bainbridge-ben. Any�m biztatott, nevezzek be a sz�nokversenyre, amelyet a v�s�ron tartottak. �n m�r az �tletet is elk�peszt?nek tal�ltam. Ahhoz sem volt b�tors�gom, hogy egy emberrel besz�ljek ? hogy besz�ln�k h�t t�meg el?tt? De any�m meghat�an hitt bennem. Nagy �lmokat d�delgetett a j�v?mr?l. A saj�t �let�t is az eny�men kereszt�l �lte. Hite arra buzd�tott, nevezzek be.

Olyan t�m�t v�lasztottam, amir?l igaz�n fogalmam sem volt: ?Az amerikai sz�p- �s szabad m?v�szet?. Hogy ?szinte legyek, mikor a besz�demre k�sz�lni kezdtem, fogalmam sem volt arr�l, mi a szabad m?v�szet, de nem sz�m�tott, mert a hallgat�s�g sem tudta. K�v�lr?l megtanultam sz�vir�gos besz�dein, �s sz�zszor elmondtam a f�knak �s a teheneknek. Annyira szerettem volna j�l szerepelni �desany�m kedv��rt, hogy val�sz�n?leg ?szinte �rzelemmel besz�ltem. Mindenesetre nekem �t�lt�k az els? d�jat. Ez megd�bbentett. A t�meg �ljenzett. Azok a fi�k, akik hajdan kinevettek, cs�foltak �s ?hal�lfejnek? neveztek, most a h�tamat veregett�k, �s azt mondogatt�k: ?Tudtam, hogy siker�l, Elmer.?

Any�m �t�lelt, �s s�rva fakadt. Ha most visszatekintek, l�tom, hogy ennek a sz�nokversenynek a megnyer�se volt �letem fordul�pontja. A helyi �js�g az els? oldalon k�z�lt r�lam egy cikket, �s nagy j�v?t j�solt nekem. A verseny megnyer�se ismertt� tett, �s preszt�zst jelentett, �s ami sokkal fontosabb, megsz�zszorozta az �nbizalmam. Ma m�r tudom, ha nem nyerem meg azt a versenyt, akkor val�sz�n?leg soha nem leszek az Egyes�lt �llamok szen�tora, mert ez a gy?zelem nagyobb c�lok el�r�s�re sarkallt, kit�g�totta l�t�k�r�met �s r��bresztett, hogy olyan k�pess�gek szunnyadnak bennem, amelyekr?l nem is �lmodtam. A legfontosabb azonban az volt, hogy a sz�nokverseny els? d�ja egy �v �szt�nd�j volt a Central Normal College-ba.

Most m�r egyre t�bb tud�sra v�gytam. A k�vetkez? n�h�ny �vben ? 1896 �s 1900 k�z�tt ? id?met megosztottam a tan�t�s �s a tanul�s k�z�tt. Hogy fizetni tudjam a De Pauw Egyetemen a tand�jat, voltam pinc�r, f?t?, ny�rtam f�vet, vezettem k�nyvel�st, ny�ron b�za- �s kukoricaf�ldeken dolgoztam, �s murv�t talicsk�ztam �t�p�t�seken. 1896-ban, m�g csak tizenkilenc �ves voltam, huszonnyolc besz�det mondtam, melyekben arra buzd�tottam az embereket, szavazzanak William Jennings Bryanre az eln�kv�laszt�son. A Bryan melletti kortesked�s olyan izgalmas volt, hogy nekem is kedvem t�madt a politik�hoz. Ez�rt, amikor beiratkoztam a De Pauw-ra, jogot �s sz�noklattant hallgattam. 1899-ben �n k�pviseltem az egyetemet a Butler F?iskol�val folytatott vit�ban, Indianapolisban, melynek t�m�ja ez volt: ?Javaslom, hogy az Egyes�lt �llamok szen�torait a n�p v�lassza?.

M�s sz�nokversenyeket is nyertem, �s �n lettem a f?szerkeszt?je az egyetemi �vk�nyvnek 1900-ban, �s az egyetemi lapnak, a Palladium-nak. Mikor megkaptam a diplom�mat, megfogadtam Horace Greely tan�cs�t ? de nem nyugatra mentem. D�lnyugatra. Egy �j orsz�gba: Oklahom�ba. Mikor megnyitott�k a kajova, komancs �s apacs rezerv�tumokat, �n is ig�nyeltem f�ldet, h�zat �p�tettem r�, �s �gyv�di irod�t nyitottam Lawtonban, Oklahom�ban. Oklahoma �llam szen�tus�ban tizenh�rom �vet szolg�ltam, n�gyet az Amerikai Egyes�lt �llamok kongresszus�ban, �s �tven�vesen el�rtem �letem legnagyobb amb�ci�j�t: Oklahom�b�l engem v�lasztottak be az Egyes�lt �llamok szen�tus�ba.

1927. m�rcius negyedike �ta vagyok tagja. Ami�ta 1907. november 16-�n Oklahoma �s az Indi�n Ter�letek Oklahoma �llam lettek, fogadott �llamom demokrat�i mindig megtiszteltek jel�l�s�kkel ? el?sz�r az �llami szen�tusba, azt�n a kongresszusba, azt�n a szen�tusba. Nem az�rt mes�ltem el ezt a t�rt�netet, hogy saj�t m�l� teljes�tm�nyeimmel dicsekedjek, mert ez rajtam k�v�l nyilv�n senkit sem �rdekel. Az a rem�ny mes�itette el velem, hogy tal�n t�rt�netem megszil�rd�tja egy m�sik szeg�ny fi� b�tors�g�t �s �nbizalm�t, aki ugyanatt�l a szorong�st�l, g�tl�soss�gt�l �s kisebbrend?s�gi �rz�st?l szenved, ami az �n �letemet is t�nkretette, mikor ap�m haszn�lt ruh�j�t hordtam, �s a gumibet�tes cip?t, amelyik minden l�p�sn�l majdnem leesett a l�bamr�l.

�rdekes, hogy Elmer Thomast, aki annyira sz�gyellte �r�k�lt ruh�it fiatal kor�ban, k�s?bb a szen�tus legeleg�nsabb f�rfi�nak v�lasztott�k.