Mi�rt van az, hogy ha emberek el?tt kell besz�ln�nk, g�rcsbe r�ndul a gyomrunk, izzadni kezd a tenyer�nk �s ha m�g ki is mer�nk �llni, el kezd remegni a hangunk, ezerrel zakatol a sz�v�nk, �s m�g folytathatn�nk a testi t�netekkel!?

Persze, a k�z�ns�g m�ret�t?l is f�gg a l�mpal�zunk m�rt�ke, de t�bb vezet? k�zd ezzel a probl�m�val, mint gondoln�d. Legyen sz� egy projekt prezent�l�s�r�l egy meetingen 10 ember el?tt vagy egy �v�rt�kel?t tartani 50-100 munkat�rs el?tt. Az eg�sz probl�mak�rnek az ?sforr�sa az �nmagunkba vetett bizalom hi�nya, a megfelel�sv�gy, mit fognak r�lam gondolni, ha hib�zok?!

Ha hiszed, ha nem, ez mindenkiben benne van, nem vagy egyed�l. M�r �nmag�ban ez egy megnyugtat� �rz�s, ugye? ????????????????Dale Carnegie els?k�nt ismerte fel ezt, �s dolgozott ki egy gyakorlati tr�ninget 1912-ben, hogy orvosolja ezt a probl�m�t.

?Carnegie �r, �t �vvel ezel?tt �n elmentem abba a sz�llod�ba, ahol �ppen bemutat� �r�t tartott. A terem ajtaja el?tt azonban megtorpantam. Tudtam, hogy ha bemegyek, �s beiratkozom a kurzusra, el?bb vagy ut�bb besz�det kell majd tartanom.

A kezem megdermedt a kilincsen. K�ptelen voltam bemenni. Sarkon fordultam �s hazamentem. B�rcsak m�r akkor is tudtam volna, hogy Carnegie �r m�dszere mennyire megk�nny�ti a f�lelem, a hallgat�s�gt�l val� b�n�t� f�lelem lek�zd�s�t; megsp�roltam volna magamnak �t �vet.?

Ez a vallom�s nem n�gyszemk�zt, egy asztaln�l �lve hangzott el. El?ad�ja egy k�tsz�z f?s hallgat�s�ghoz besz�lt, az egyik New York-i kurzus utols�, diplomaoszt� foglalkoz�s�n.

Ahogy hallgattam ?t, kiegyens�lyozotts�ga �s magabiztoss�ga egyszer?en leny?g�z�tt. Itt van ez a f�rfi, gondoltam, akinek �jdons�lt kifejez?k�szs�ge �s �nbizalma rengeteget jav�tott vezet?i k�pess�gein. �n, az oktat�ja �r�mmel l�ttam, hogy v�gleg lesz�molt a f�lelemmel, �s csak azt sajn�ltam, hogy ez a pomp�s gy?zelem nem �t vagy t�z �vvel kor�bban t�rt�nt ? milyen sok sikerben, s ami enn�l is fontosabb: mennyi �r�mben lehetett volna m�r r�sze!

?A f�lelem szedi a legt�bb �ldozatot a vil�gon?, mondta Emerson.

Bizony, magam is tapasztaltam ennek a kijelent�snek a keser? igazs�g�t. �s micsoda boldogs�g, hogy �letem sor�n sok-sok embert siker�lt megszabad�tanom a f�lelemt?l! Amikor 1912-ben elkezdtem tan�tani, magam sem tudtam, hogy ez a k�pz�s bizonyul majd az egyik legjobb m�dszernek a f�lelem �s a kisebbs�gi �rz�s legy?z�s�re.

R�j�ttem, hogy a nyilv�nos szerepl�s a term�szet saj�t m�dszere a f�l�nks�g lek�zd�s�re, a b�tors�g �s az �nbizalom fejleszt�s�re. Hogy mi�rt? Mert a nyilv�nos szerepl�s arra k�sztet benn�nket, hogy megbirk�zzunk f�lelmeinkkel.

Sok�ves tan�t�som sor�n fogalmaz�dtak meg bennem a k�vetkez? tan�csok, amelyek seg�ts�g�vel gyorsan, n�h�ny h�t gyakorl�s alatt lek�zdhet? a l�mpal�z �s fejleszthet? az �nbizalom.

�me Dale Carnegie 4 tan�csa, hogyan gondolj a nyilv�nos besz�d f�lelmedre �s term�szetesen, hogy hogyan gy?zd le!

1. Ne hidd, hogy csak Te f�lsz besz�lni m�sok el?tt. Egyetemeken v�gzett felm�r�sek szerint a besz�dm?v�szeti �r�kon r�szt vev? di�kok nyolcvan-kilencven sz�zal�ka �rez l�mpal�zat az els? �r�kon. Felt�telezem, hogy feln?ttek eset�ben, a mi tanfolyamaink elej�n az ar�ny m�g enn�l is magasabb, majdnem sz�z sz�zal�k.

2. Bizonyos fok� l�mpal�z kifejezetten hasznos! A l�mpal�z a term�szet eszk�ze ? �gy k�sz�t fel benn�nket a szokatlan kih�v�sokkal val� tal�lkoz�sra. Ne riadj meg h�t, ha szapor�bb lesz a pulzusod �s felgyorsul a l�gz�sed.

Szervezeted, �lland� k�sz�lts�gben l�v�n a k�ls? ingerekre, �gy k�sz�l fel a cselekv�sre. Ha ezt a fiziol�giai k�sz�l?d�st siker�l korl�tok k�z�tt tartani, gyorsabban tudsz majd gondolkodni, foly�konyabban �s nagyobb intenzit�ssal fogsz besz�lni, mint norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt.

3. Sz�mtalan hivat�sos sz�nokt�l hallottam, hogy soha nem m�lik el teljesen a l�mpal�zuk. Miel?tt elkezden�nek besz�lni, ?k is szinte mindig l�mpal�zasak, �s ez �ltal�ban csak a besz�d els? n�h�ny mondata ut�n sz?nik meg.

Ezt az �rat fizetik az�rt, hogy �gy magukkal ragadj�k k�z�ns�g�ket, mint a versenylovak; nem pedig ny�gve h�zz�k az ig�t, mint a kocsiba fogott n�gyl�b�ak. Azok a sz�nokok, akik azt �ll�tj�k, hogy ?k bizony mindig ?hidegek, mint a j�gcsap?, �ltal�ban olyan merevek �s k�r�lbel�l annyira lelkes�t?ek, mint a j�gcsap.

4. F�lelmednek els?sorban az az oka, hogy ismeretlen helyzet el?tt �llsz. ?A f�lelem az ismeretlens�g �s a bizonytalans�g t�rv�nytelen gyermeke? mondja Robinson professzor a The Mind in the Making c�m? m?ben.

Az emberek t�bbs�ge sz�m�ra ismeretlen a k�zszerepl�s, innen az aggodalom �s a f�lelem. A hallgat�s�g el?tti besz�d a kezd? sz�m�ra k�l�n�s helyzetek bonyolult sorozata, ami sokkal kacif�ntosabb, mint mondjuk, megtanulni teniszezni vagy aut�t vezetni.

Egyvalami teszi egyszer?v� �s k�nyny?v� ezt az ijeszt? helyzetet: a folyamatos gyakorl�s. Ha t�l leszel m�r n�h�ny sikeres besz�den, Te is r�j�sz majd ? ahogy ezer �s ezer emberrel t�rt�nt -, hogy a dolog nem felt�tlen�l szenved�s, s?t: �lvezni is lehet.