A mai rohan� vil�gban a stressz egyre ink�bb az �let�nk r�sz�v� v�lik, s?t, bizonyos szakm�kban csak akkor lehett�nk sikeresek, ha kell?k�ppen agyonhajszoltuk magunkat. Aki nem terheli t�l mag�t, nem v�laszolt az esti leveleire �s nem ellen?rizi m�g h�tv�g�n is az emailjeit, az lehet, hogy nem is dolgozik el�gg� hat�konyan?

�rdemes azonban k�l�nbs�get tenni a munkahelyi stressz, mint �let�nk term�szetes velej�r�ja �s a szorong�s k�z�tt. Mert m�g az el?bbit ak�r pozit�van is felfoghatjuk, ?kv�zi? teher alatt n? a p�lma, ugye?addig a m�sodik negat�van befoly�solja a dolgoz�k munka �s persze munkahely ir�nti elk�telezetts�g�t is, ami el?bb ut�bb ahhoz vezet, hogy el?sz�r csak �gy sz�p lassan kivonj�k magukat a munka al�l, azt�n hogy telik m�lik az id? fel is mondanak (l�sd kor�bbi cikk�nket a Quiet Quittingr?l).

A Gallup �ltal v�gzett kutat�sb�l 2020-ban m�g az l�tszik, hogy a megk�rdezett munkav�llal�k 36%-a elk�telezett a jelenlegi munkahelye ir�nt, m�g 14%-ukra ez nem jellemz?. 2021-ben m�r rosszabb az ar�ny. A megk�rdezetteknek csak 34%- vallotta mag�t elk�telezettnek, �s 16% �ll�totta ennek az ellenkez?j�t. Ennek a tendenci�nak szerint�nk az egyik oka lehet a munkahelyi szorong�s �s stressz n�veked�se.

Nah, de most akkor melyik is a probl�ma? A szorong�s vagy a stressz? Mit jelent az egyik �s mit jelent a m�sik?

Sz�val, a stressz. Nyilv�n milli� defin�ci�ja van, de tal�n maradjunk a legegyszer?bbn�l, ami mindenki sz�m�ra �rthet? �h. egy sz�val: fenyegetetts�g. Azaz potenci�lis vesz�lye annak, hogy a felmer�l? helyzetet nem fogod tudni kezelni �s/vagy megoldani. Teh�t: felborul az egyens�ly.

Persze a stressz lehet pozit�v, motiv�l� is, s?t n�ha egyenesen �r�mteli (eml�kszel m�g az egyetemi vizsgahelyzetekre vagy mondjuk amikor az els? saj�t lak�sodba k�lt�zt�l). A stresszt kiv�lt� t�nyez? (a stresszor) �nmag�ban lehet k�ls? (sodr�dik fel�d aut� az aut�p�ly�n), bels? (nem mersz s�t�tben az erd?ben k�sz�lni), val�s (T�NYLEG mindj�rt a fejedre esik az a t�gla) �s k�pzelt (amikor azt hiszed, hogy ut�l a koll�g�d).

Van teh�t a stressz �s a stresszhelyzet, amire a test�nk az evol�ci� sor�n m�r kifejlesztette a megfelel? v�laszt. Ezzel szemben a szorong�s egy �let�nk sor�n tanult reakci� - igen, a stresszre adott reakci�. A szorong�sos zavarok (p�nikbetegs�g, generaliz�lt szorong�s, poszt-traum�s stressz-szindr�ma, k�nyszerek, f�bi�k) nagyon leegyszer?s�tve a stressznek olyan bels? megtapasztal�sai, amik val�s stresszor n�lk�l is, hossz� t�von fennmaradnak, annak minden t�lz� biol�giai �s fiziol�giai t�net�vel egy�tt. A szorong�s teh�t egy�ltal�n nem motiv�l�, �r�mteli vagy j�.

A Gallup "A glob�lis munkaer? helyzete" c�m? tanulm�nya szerint 2021-ben a munkav�llal�k 44%-a �ll�totta, hogy szorong a munkahely�n, ami fel�lm�lja a COVID-19 2020-as 43%-os cs�cs�t, �s jelent?sen meghaladja a 2014-ben m�rt 33%-ot.

A munkav�llal�k �lete teh�t stresszesebb mint valaha, ez�rt azt�n a fizikai �s ment�lis j�l�t�ket �gy v�dik, hogy olyan munkahelyeket keresnek, ami nem egy �jabb stressz-faktort jelent, hanem �sszhangban van az eg�szs�ges, boldog �s nyugodt �let ir�nti t�rekev�seikkel.

Ha vezet?k�nt meg akarjuk tartani az alkalmazottakat, akkor foglalkoznunk kell a munkahelyi stressz cs�kkent�s�vel, hogy az el?bb-ut�bb nehogy szorong�shoz �s Quiet Quittinghez vezessen.

J�n is a k�vetkez? k�rd�s, ugye j�-j�, cs�kkents�k a munkahelyi stresszt, de hogyan? Mik azok a t�nyez?k, amik stresszelhetik a munkav�llal�inkat?

A szakirodalom k�t r�szre szokta bontani a munkahelyi stresszfaktorokat.

Vannak a munka tartalm�val kapcsolatosak (a cikkben most els?sorban nem ezekr?l lesz sz�). Ide sorolhatunk minden olyan t�nyez?t, ami a munka tartalm�val kapcsolatos stresszhelyzetet teremthet, pl. a monotonit�s, a feladatok �rtelmetlens�ge, a rendk�v�li munkaterhel�s �s nyom�s alatti nagy munkatemp�, a tervezhetetlen munkaid? vagy a d�nt�shozatalban val� r�szv�tel hi�nya.

A m�sik csoportba a munkak�rnyezettel kapcsolatos stresszfaktorok tartoznak �gy, mint a munkahelyi bizonytalans�g, az el?l�ptet�si lehet?s�gek hi�nya, a tiszt�zatlan vagy tisztess�gtelen teljes�tm�ny�rt�kel�si rendszer, a nem egy�rtelm? szerepek a munk�ban �s a szervezetben. De a sokan ide sorolj�k a k�vetkezetlen, nem t�mogat� vezet?t �s a rossz interperszon�lis kapcsolatokat is (ez ut�bbi a kutat�sok szerint a stresszbetegs�gek mintegy egyharmad��rt felel?s).

A k�vetkezetlen, kisz�m�thatatlan vezet?vel szemben egy Dale Carnegie tanulm�ny alapj�n a munkav�llal�k 50%-a bizalmatlan �s csup�n 40%-uk b�zik meg a fels?vezet�sben. A munkav�llal�k nap mint nap k�zdenek a munka-mag�n�let egyens�ly�nak fenttart�s�val �s ha ez nem siker�l, az�rt legink�bb a k�zvetlen feletteseiket teszik felel?ss�.

Vezet?k�nt teh�t �rdemes odafigyelni az al�bbiakra:

? �rthet?, vil�gos kommunik�ci�: A pontatlan kommunik�ci�b�l sz�rmaz� f�lre�rt�sek egy�rtelm?en szorong�shoz vezetnek. Mikor nem vagy benne biztos, hogy j�l �rtetted mit mondott a m�sik vagy milyen v�laszt v�r t?led, akkor nyilv�n nem �rzed magad j�l a b?r�dben, hisz nem tudod mit is k�ne csin�lnod pontosan. A Grammarly 2022-es felm�r�se alapj�n a vezet?k 93%-a szerint "a j� kommunik�ci� a v�llalat alapja", m�gis 72%-uk azt nyilatkozta, hogy a beosztottak nehezen kommunik�lnak egym�ssal, �s becsl�seik szerint hetente 7,47 �r�t vesz�tenek a rossz vagy f�lre�rthet? kommunik�ci� miatt. A munkahelyi stressz cs�kkent�s�nek els? l�p�sek�nt kommunik�ld a feladatokat, a c�lokat �s az elv�r�sokat �rthet?en, vil�gosan �s bar�ts�gosan!

? Az emp�tia hi�nya: Azok a munkav�llal�k, akik nem �rzik �gy, hogy vezet?ik t�mogatj�k vagy meghallgatj�k ?ket, sosem lesznek igaz�n elk�telezettek. A munkav�llal�k napjuk nagy r�sz�t a munkahely�k�n t�ltik, mint egy ?m�sodik csal�d?, szokt�k mondani? T�rekedj r�, hogy bar�ts�gos, bizalomkelt? munkak�rnyezetet teremts! Att�l, hogy megpr�b�lod meg�rteni valakinek a probl�m�j�t �s embers�gesen b�nsz vele, m�g nem leszel ?gyengekez?? vezet??s?t!

? Mikromenedzsel�s: amikor mindent te akarsz megmondani, m�g azt is, hogyan �rjon meg valaki egy emailt. Ez nagyon frusztr�l� a munkav�llal�k sz�m�ra, hiszen �gy nem �rzik azt, hogy megb�zol benn�k vagy, hogy tartod ?ket annyira, hogy egyed�l is meg tudnak oldani egy basic feladatot. Ne csin�ld! Hidd el, hogy ha felvett�l valakit egy bizonyos poz�ci�ra, akkor k�pes lesz r�, hogy teljes�tse az elv�r�sokat!

? Nem megfelel? k�pz�s: Ha a munkav�llal�k hib�san v�gzik el a r�juk b�zott feladatokat, annak lehet, hogy a nem megfelel? k�pz�s az egyik oka.

K�rdezd meg t?l�k, miben szeretn�nek fejl?dni �s t�mogasd az ilyen jelleg? t�rekv�seiket!

A munkahelyi stressz cs�kkent�s�nek sz�mos m�dja l�tezik, mi most �sszeszedt�k, hogy az amerikai kommunik�ci�s szak�rt?, Dale Carnegie szerint melyik a n�gy legfontosabb:

1. �rthet? kommunik�ci�:

Figyelj oda, hogy sz�ban �s �r�sban is �rthet?en, tiszt�n, vil�gosan fogalmazz! Miel?tt elk�lden�l egy v�lasz e-mailt ellen?rizd le, hogy t�nyleg megv�laszoltad-e az �sszes feltett k�rd�st. Gondolod �t, hogy minden sz�ks�ges inform�ci�t �tadt�l-e a beosztottjaidnak ahhoz, hogy t�k�letesen tudj�k elv�gezni a r�juk b�zott feladatokat! Tervezd meg a kommunik�ci�d �s hidd el, a hat�s nem marad el!

2. Emp�tia:

Egy vezet?nek, menedzsernek - b�rkinek, akinek k�zvetlen beosztottjai vannak ? musz�j empatikusnak lennie �s d�nt�seit, illetve azok k�vetkezm�nyeit az alkalmazottak szemsz�g�b?l is vizsg�lni. Az emp�tia az �rzelmi intelligencia r�sze, �s van egy j� h�r�nk, fejleszthet?! Ha a munkav�llal�k �gy �rzik, hogy megbecs�lik, meghallgatj�k �s meg�rtik ?ket, akkor pszich�sen nagyobb biztons�gban �rzik majd magukat �s nem kezdenek m�sik munkahelyet keresni.

3. D�nt�si jogk�r�kkel t�rt�n? felruh�z�s:

Menedzserk�nt te d�nt�d el, hogy milyen jogk�r�kkel ruh�zod fel az alkalmazottakat. Ha a dolgoz�knak megengeded, hogy bizonyos k�rd�sekben �n�ll�an is d�ntsenek, akkor ett?l megbecs�ltnek �s magabiztosnak �rzik majd magukat, ennek k�sz�nhet?en sokkal kreat�vabbak �s motiv�ltabbak lesznek. Te pedig v�gre elfelejtheted a mikromenedzsel�st �s elgondolkozhatsz rajta, hogy a felszabadult id?t esetleg saj�t magadra ford�tva, hogyan v�lhatsz m�g jobb vezet?v�!

4. Szem�lyes �s szakmai fejl?d�si lehet?s�gek:

Egy McKinsey tanulm�ny becsl�se szerint 2030-ra nyolc orsz�gban 100 milli� munkav�llal�nak (azaz minden 16. munkav�llal�b�l 1-nek) �j foglalkoz�s ut�n kell n�znie a megv�ltozott munkaer?piaci ig�nyek miatt. A k�pz�si lehet?s�gek biztos�t�sa hozz�j�rul ahhoz, hogy munkav�llal�k magabiztosnak �rezz�k magukat �s ne f�ljenek az �j feladatokt�l. A Capterra kutat�s�ban r�szt vev? HR-vezet?k 87%-a szerint a munkav�llal�k k�pz�se 2023-ben elengedhetetlen lesz, ha meg szeretn�d tartani azokat, akik tehets�gesek! Ha beosztottjaidnak lehet?s�ge van a tanul�sra, nem fognak azon stresszelni, hogy vajon j�l v�gzik-e el a r�juk b�zott feladatokat.

Legy�l ak�r fels?vezet?, ak�r menedzser, tr�ningjeinken megtanulhatod, hogyan szabadulj meg a k�nyszeres mikromendzsel�st?l; hogyan kommunik�lj mindenki sz�m�ra �rthet? m�don �s v�gs? soron seg�tsenek abban is, hogy cs�kkenteni tudd a munkahelyi stresszfaktorokat is!