Dale Carnegie Magyarország | Az előléptetésed is múlhat azon, hogyan kommunikálsz!

A kommunik�ci� az �let�nk minden ter�let�n fontos. Nem lehet�nk igaz�n sikeresek sem a munk�nkban sem a mag�n�let�nkben, ha probl�m�t jelent az, hogy megfelel?en tudjuk prezent�lni a gondolatainkat.

Egy multinacion�lis v�llalat egyik nagy r�szleg�nek vezet?je a teljes�tm�ny�rt�kel�snek szentelt megbesz�l�st tartott. Minden egyes fels?vezet?nek �rt�kelnie kellett a csoportj�ban dolgoz� szem�lyeket �s javaslatot tenni arra, hogy ki lehet alkalmas el?l�ptet�sre. B�r minden csoportban voltak n?k, egyik�k sem lett el?l�ptet�sre felterjesztve. A vezet?k egybehangz�an azt az indokot hozt�k fel a d�nt�s�k magyar�zatak�nt, hogy egyik n?nek sincs meg a megfelel? �nbizalma egy magasabb poz�ci� bet�lt�s�hez. A fels?vezet? �rtetlen�l �llt a helyzet el?tt, nehez�re esett elhinni, hogy ilyen sok tehets�ges n? k�z�l mindegyik �nbizalomhi�nyban szenved.

Biztosak lehet�nk benne, hogy ez nem fedte a val�s�got. Gondoljunk csak arra, hogy milyen sok n? hagy ott nagyv�llalatokat az�rt, hogy �n�ll� v�llalkoz�sokat ind�tsanak. Ha ahhoz van el�g b�tors�guk �s biztosak annyira magukban, hogy egy ilyen kock�zatos szakmai d�nt�st meghozzanak, akkor biztosan ahhoz is lenne, hogy egy magasabb poz�ci�t bet�ltsenek. Akkor viszont mi lehet az oka annak, hogy ilyen k�pet siker�l alkotniuk magukr�l? A k�rd�s nyitja a kommunik�ci�ban rejlik. Ugyanis a vezet?k abb�l sz?rik le, hogy egy alkalmazott mennyire magabiztos, hogy az hogyan prezent�lja �nmag�t. Ez pedig els?sorban besz�d form�j�ban t�rt�nik. Teh�t a n?ket v�lhet?en az szabot�lja a szakmai el?menetel�kben, hogy a kommunikc�i�juk nem el�gg� meggy?z?, nem sug�rzik bel?l�k a magabiztoss�g. Ez pedig r�vil�g�t egy nagyon fontos dologra; nem el�g ha szakmailag felk�sz�lt �s r�termett vagy, sok esetben fontosabb, hogy ezt mennyire vagy k�pes �tadni.

Egy nagyv�llalat vez�rigazgat�ja elmondta, hogy gyakran �t perc alatt kell d�nt�st hoznia olyan �gyekben, amelyeken m�sok tal�n �t h�napig dolgoztak. Azt mondta, a k�vetkez? szab�lyt alkalmazza: ha a javaslatot tev? szem�ly magabiztosnak t?nik, a vez�rigazgat� j�v�hagyja azt. Ha nem, akkor nemet mond. Ez �sszer? megk�zel�t�snek t?nhet. De val�j�ban ebben az esetben a vez�rigazgat� a saj�t benyom�sai alapj�n hoz �t�letet. ? nyilv�nval�an azt hiszi, hogy tudja, milyen a magabiztos ember hangja, besz�dst�lusa. Viszont ami egyes emberek eset�ben lehet, hogy t�k�letesen helyes meg�llap�t�s, az m�sok eset�ben lehet, teljes m�rt�kben t�ves.

A kommunik�ci� sajnos nem olyan egyszer?, hogy el�g kimondanunk azt amit gondolunk. Az, hogy te mit mondasz �s hogyan mondod azt el, jelenthet teljesen m�st a hallgat� f�lnek, mint amit te val�j�ban ez alatt �rtett�l. Mert ez szem�lyenk�nt is elt�r?, mivel a nyelvhaszn�lat tanult szoci�lis viselked�s: A kultur�lis tapasztalatok m�lyen befoly�solj�k, hogyan besz�l�nk �s hallgatunk. B�r azt gondolhatjuk, hogy teljesen term�szetes, hogy kimondunk valamit �s ezt mindenki �rteni is fogja, de val�j�ban teljesen f�lre is �rthetnek, ha nem az ?? nyelv�k�n? sz�lalunk meg. Szerencs�re vannak olyan alap t�mpontok, amiket alkalmazva mindenki sz�m�ra befogathat�, �rthet? kommunik�ci�s st�lusra tehet�nk szert. A Dale Carnegie-n�l kommunik�ci�s k�pz�seink olyan technik�kat, alapelveket �s j�l haszn�lhat� ismereteket adnak, amik elsaj�t�t�s�val b�rmilyen k�zegben siker�lhet c�lbajuttatnod az �zeneteidet. �gy pedig azt fogj�k meghallani amit te mondani akarsz - nem pedig azt amit ?k lesz?rtek bel?le.

?1974 �ta kutatom a nyelvi st�lusnak a besz�lget�sekre �s az emberi kapcsolatokra gyakorolt hat�s�t. Az elm�lt n�gy �vben ezt a kutat�st kiterjesztettem a munkahelyre is, ahol megfigyeltem, hogy a gyermekkorban elsaj�t�tott besz�dst�lus hogyan befoly�solja a kompetencia �s a bizalom meg�t�l�s�t, valamint azt, hogy kit hallgatnak meg, ki kap elismer�st, �s mit v�geznek el.? - Mondja Deborah Tannen.

Val�sz�n?leg joggal volt szkeptikus az a r�szlegvezet?, aki megd�bbenve hallotta, hogy a szervezet�ben az �sszes tehets�ges n?nek probl�m�ja van az �nbizalm�val. A fels?vezet?k a saj�t nyelvi norm�ik alapj�n �t�lt�k meg a csoportjukban l�v? n?ket, de a n?k - akik m�s kult�r�ban n?ttek fel - gyakran m�s besz�dst�lust tanultak, mint a f�rfiak. Ami miatt kev�sb� t?nhetnek kompetensnek �s magabiztosnak, mint amilyenek val�j�ban.

A f�rfiak �s a n?k eset�ben elt�r? lehet az a nyelvi st�lus, amit haszn�lnak. Ami egy adott nyelvet besz�l? f�rfiak t�bbs�ge sz�m�ra term�szetes, az bizonyos esetekben elt�r att�l, ami a n?k t�bbs�ge sz�m�ra term�szetes. Ez az�rt van, mert a besz�dm�dokat gyerekk�nt, feln?ve tanuljuk meg, k�l�n�sen a kort�rsakt�l, �s a gyerekek �ltal�ban m�s, azonos nem? gyerekekkel j�tszanak. Az amerikai gyerekeket j�t�k k�zben megfigyel? szociol�gusok, antropol�gusok �s pszichol�gusok kutat�sai azt mutatt�k, hogy b�r a l�nyok �s a fi�k egyar�nt megtal�lj�k a kapcsolatteremt�s �s a st�tuszr�l val� t�rgyal�s m�djait, a l�nyok ink�bb olyan t�rsalg�si ritu�l�kat tanulnak, amelyek a kapcsolatteremt�s dimenzi�j�ra �sszpontos�tanak, m�g a fi�k ink�bb a st�tusz dimenzi�j�ra �sszpontos�t� ritu�l�kat alkalmaznak.

A l�nyok �ltal�ban kis csoportokban, vagy kifejezetten csak a legjobb bar�tn?j�kkel j�tszanak, �s sok id?t t�ltenek besz�lget�ssel. Megbesz�lik, hogy mennyire k�zel �llnak egym�shoz; p�ld�ul az a l�ny, akinek elmondod a titkaidat, a legjobb bar�tod lesz. A l�nyok megtanulj�k lekicsiny�teni azokat a dolgokat, amelyekben egyik�k jobb, mint a m�sik, �s hangs�lyozni azokat a dolgokat, amelyekben egyform�k. A legt�bb l�ny m�r gyermekkor�t�l kezdve megtanulja, hogy ha t�ls�gosan magabiztosnak t?nik, akkor nem lesz n�pszer? a t�rsai k�r�ben. A l�nyok k�nnyen kik�z�s�tik azt a l�nyt, aki felh�vja a figyelmet saj�t fels?bbrend?s�g�re. Azt a kritik�t kapja, hogy "valakinek hiszi mag�t", azt a l�nyt pedig, aki megmondja m�soknak, hogy mit tegyenek, "f?n�k�sk�d?nek" nevezik. �gy a l�nyok megtanulnak �gy besz�lni, hogy saj�t �s m�sok ig�nyeit egyens�lyba hozz�k.

A fi�k hajlamosak eg�szen m�sk�pp j�tszani. �ltal�ban nagyobb csoportokban j�tszanak, amelyekbe t�bb fi� is beker�lhet, de nem mindenkit kezelnek egyenl? f�lk�nt. A csoportjukban magas st�tusz� fi�kt�l elv�rj�k, hogy ink�bb hangs�lyozz�k, mintsem kisebb�ts�k a st�tuszukat. �ltal�ban egy vagy t�bb fi�t tekintenek vezet?nek vagy vezet?knek. A fi�k nem v�dolj�k egym�st azzal, hogy f?n�k�sk�dnek, mert a vezet?t?l elv�rj�k, hogy megmondja az alacsonyabb st�tusz� fi�knak, mit kell tenni�k. A fi�k megtanulj�k, hogyan haszn�lj�k a nyelvet a csoporton bel�li st�tuszuk kommunik�l�s�ra. Az, hogy m�soknak utas�t�sokat adnak, a magas st�tusz� szerep megszerz�s�nek �s megtart�s�nak egyik m�dja.

??Ez nem jelenti azt, hogy minden fi� �s l�ny �gy n? fel, vagy hogy minden fi� �s l�ny j�l �rzi mag�t ezekben a csoportokban. Az sem biztos hogy egyform�n sikeresen tudnak ezeken a norm�kon bel�l t�rgyalni. De m�gis legt�bbsz�r ezek a gyermekkori j�tsz�csoportok azok, ahol a fi�k �s a l�nyok megtanulj�k a t�rsalg�si st�lusukat. Ebb?l a szemsz�gb?l n�zve pedig k�l�nb�z? vil�gokban n?nek fel. Ennek eredm�nye az, hogy a n?k �s a f�rfiak �ltal�ban m�s-m�s szok�s szerint mondj�k el, amit gondolnak.

Az Egyes�lt �llamok v�llalatain�l v�gzett kutat�sok azt mutatj�k, hogy a gyermekkorban tanult mint�kat vissz�k tov�bb a munkahelyre. Az pedig k�nnyen bel�that�, hogy ami egy gyermeki k�zegben j�l m?k�d�tt az val�sz�n?leg nem fog m?k�dni �zleti k�rnyezetben. Ez hatv�nyozottan igaz akkor, ha vezet? beoszt�sban dolgozol, vagy vezet? beoszt�sban szeretn�l dolgozni.

Olyan vil�gban �l�nk ahol az inform�ci� az egyik legnagyobb �rt�k, �s az inform�ci� �tad�s�nak k�pess�ge az egyik legfontosabb k�szs�g. A Dale Carnegie Kommunik�ci�s Mesterkurzusain profi tr�nerek seg�tenek, hogy elsaj�t�tsd az �rdek�rv�nyes�t?, magabiztos fogalmaz�sm�d technik�it, amivel n�velni tudod a szakmai befoly�sodat �s hiteless�gedet.