Dale Carnegie Magyarország | Miért létezik még nőket érő hátrányos megkülönböztetés a munkahelyeken?

Hab�r a legt�bb v�llalat id?t, energi�t �s er?forr�sokat is �ldoz a nemek k�z�tti egyenl?tlens�gek cs�kkent�s�re m�g mindig ritka az egyenl? b�n�sm�d?

A VMware Women's Leadership Innovation Lab nemr�g k�zz�tett kutat�s�b�l az der�lt ki, hogy a vezet?k k�pesek lek�zdeni a szeml�letbeli elfogults�gukat, viszont az �gynevezett �rt�kel�si elfogults�ggal nem tudnak mit kezdeni.

De pontosan mit is jelent, ez �s mit tudunk meg ebb?l?

A szeml�letbeli elfogults�g az, hogy tulajdons�gaik �s viselked�s�k alapj�n k�l�nb�ztetik meg az alkalmazottakat. Az �rt�kel�si elfogults�g pedig azt jelenti, hogy a teljes�tm�ny�rt�kel�s sor�n figyelembe veszik a viselked�st �s a szem�lyes tulajdons�gokat.

Ezzel �gy t?nik, meg is v�laszoltuk a c�mben feltett k�rd�st, hiszen a nemek k�z�tti egyenl?s�g el?mozd�t�s�ra tett legt�bb k�s�rlet els?sorban a szeml�letbeli el?�t�letekre �sszpontos�t. Itt ak�r le is z�rhatn�m a cikket, hiszen a v�lasz megvan, de m�gsem teszem, hiszen hi�nyzik a megold�s? A k�rd�s teh�t tov�bbra is valid, hogyan lehet megfelel?en �rt�kelni a k�l�nb�z? nem? munkav�llal�k teljest�m�ny�t? Ezt mutatjuk be l�p�sr?l l�p�sre az al�bbi esettanulm�ny seg�ts�g�vel.

1. Az el?�t�letek diagnosztiz�l�sa

Az els? l�p�s az el?�t�letek azonos�t�sa. A kutat�st v�gz? szakemberek 40 teljes�tm�ny�rt�kel�s tartalm�t �s sz�mszer? �rt�kel�s�t vizsg�lt�k meg az adott v�llalatn�l. Fele-fele ar�nyban n?k, fele-fele ar�nyban f�rfiak a junior partneri poz�ci�ban. Megpr�b�lt�k meg�llap�tani, vajon az �rt�kel�sekben megjelen? elfogults�gi mint�k seg�thetnek-e magyar�zatot adni a nemek k�z�tti egyenl?tlens�gekre. A felm�r�s sor�n siker�lt t�bb ilyen ter�letet is azonos�tani �gy, mint:

kommunik�ci�: itt a f�rfiak rosszabb �rt�kel�seket kaptak, mint a n?k, amennyiben nem kommunik�ltak kell?en asszert�ven
munka ir�nti elk�telezetts�g: a f�rfiak itt is rosszabb �rt�kel�seket kaptak, mint a n?k
kisz�ml�zott munka�ra: Az els? kett?vel ellent�tben a n?k voltak azok, akik j�val rosszabb min?s�t�st kaptak, mint a f�rfiak. Ennek oka az lehet, hogy a n?k kev�sb� szigor�an sz�ml�ztak.

2. K�pz�s

A fenti jelent�st �s eredm�nyeket figyelembe v�ve a tulajdonos a vezet?k k�pz�se mellett d�nt�tt. K�t �vvel k�s?bb, a kutat�k �jra elemezt�k a teljes�tm�ny�rt�kel�seket, hogy l�ss�k, v�ltoztak-e az elfogults�gi mint�k �s meg�llap�tott�k, hogy a vezet?k k�pesek voltak �rr� lenni a szeml�letbeli elfogults�gukon. T�bbsz�r haszn�ltak k�zzelfoghat� m�r?sz�mokat a n?k �rt�kel�s�ben �s kevesebbszer fordult el?, hogy kommunik�ci�s st�lusra vonatkoz�an �sszehasonl�t� megjegyz�seket tettek.

3. A tart�s �rt�kel�si el?�t�letek azonos�t�sa

Annak ellen�re, hogy a v�llalat sikeresen kezelte a szeml�letbeli elfogults�got, az egyenl?tlen �rt�kel�sek sz�mos esetben megmaradtak. Melynek oka a szakemberek szerint a f�rfiak �s a n?k k�l�nb�z? viselked�se adott munkahelyi szitu�ci�ban. P�ld�ul az egy�ttm?k�d�s �s a ?csapatj�t�koss�g? ugyanolyan gyakran jelent meg a f�rfiak �s a n?k �rt�kel�s�ben, viszont a f�rfiakat magasabb pontsz�mokkal jutalmazt�k ez�rt. A vezet?k a f�rfiak k�z�ss�gi viselked�s�t egyfajta strat�giai l�t�sm�dnak �rt�kelt�k, m�g a n?k eset�ben ezt a t�pus� viselked�st puszt�n annak bizony�t�kak�nt �rtelmezt�k �s mutatt�k be, hogy t�mogatj�k a csapatukat.

De mi�rt sokkal nehezebb az �rt�kel�si el?�t�leteket megsz�ntetni, mint a szeml�letbelieket?

Legink�bb az�rt, mert neh�z ?ket �szrevenni. Az esettanulm�nyban a f�rfiak �s n?k k�z�tti �ltal�nos sz�mszer? �rt�kel�sek egyenl?nek t?ntek: nem volt k�l�nbs�g az �tlagos �rt�kel�sekben. Amikor azonban a kutat�k elemezt�k az egyes viselked�sm�d/tulajdons�g �s az �rt�kel�sek k�z�tti �sszef�gg�st, nyilv�nval�v� v�lt, hogy ugyanazok a viselked�sm�dok nemenk�nt elt�r? �rt�kel�st kaptak.

A kapott az eredm�nyek az�rt fontosak, mert a vezet?k a teljes�tm�ny�rt�kel�sek alapj�n osztj�k ki a feladatokat a v�llalaton bel�l. Ha ugyanazokat a tulajdons�gokat nemenk�nt elt�r? m�don �rt�kelik, akkor az a f�rfiakat �s a n?ket sztereot�p szerepekbe k�nyszer�ti. P�ld�ul a n?knek nem j� az operat�v k�pess�ge, a f�rfiak pedig k�ptelenek az egy�tt�rz? kommunik�ci�ra.

Mit lehet akkor tenni az el?�t�letek cs�kkent�s�re?

1. Vezet?i t�mogat�s

Az �r�tkel�si elfogults�g gyakran a munkav�llal�k tulajdons�gait le�r� nyelvezetben mutatkozik meg. Ennek kisz?r�s�re �s azonos�t�s�ra m�r l�teznek szoftverek. A vezet?knek azonban hi�nyzik a hasonl� jelleg? t�mogat�s annak biztos�t�s�ra, hogy a munkav�llal�k viselked�s�t egyenl?en �rt�kelj�k. �ppen ez�rt a szervezeteknek arra kell t�rekedni�k, hogy egys�ges�ts�k a konkr�t ir�nyelveket arra vonatkoz�an, hogy a vezet?k hogyan tekintsenek a munkav�llal�k viselked�s�re �s hogyan �rt�kelj�k a teljes�tm�ny�ket.

2. �tfog� vezet?k�pz�s

Egy j� tr�ning nem csak arra tan�t meg, hogyan b�nj az alkalmazottakkal. Ha az el?�t�leteknek csak az egyik t�pus�t �rted meg, akkor nem fogod �rz�kelni, hogy a negat�v megk�l�nb�ztet�s m�s m�don is besziv�roghat a d�nt�seidbe, �ppen ez�rt meg kell �rtened, hogyan m?k�dnek az �rt�kel? el?�t�letek.

3. Egyenl? b�n�sm�d

A nemek k�z�tti egyenl?tlens�g nem csak �vente egyszer vagy k�tszer, a teljes�tm�ny�rt�kel�sek sor�n mer�l fel ? hanem v�gig k�s�ri a munkav�llal�k c�gen bel�li �let�tj�t. �ppen ez�rt a toborz�s, a felv�tel, a feladatok kioszt�sa, a mentor�l�s, az el?l�ptet�s, a b�rez�s, s?t m�g a felmond�ssal kapcsolatos d�nt�sek sor�n is egyenl? m�don kell kezelned az alkalmazottakat.

Ez�rt �rdemes szakemberek bevon�s�val k�z�sen kidolgozni a munkav�llal�k teljes�tm�ny�nek �s viselked�s�nek �rt�kel�s�re egy �tl�that� �s k�nnyen elsaj�t�that� rendszert.

Azzal, hogy az el?�t�letek cs�kkent�s�t a teljes�tm�ny �rt�kel�sre is kiterjeszted, fontos l�p�st teszel az el?�t�letek sikeres kezel�se �s egy igazs�gosabb munkahely megteremt�se fel�!