Prezent�ci�. Nyilv�nos besz�d. El?ad�s.

�ltal�ban mi jut esz�nkbe?

Egy zs�fol�sig megtelt terem sz�npad�n �llva, reflektorf�nyek keresztt?z�ben, izzadt teny�rrel azon idegesked�nk, hogy most azt�n le kell ny?g�zn�nk a k�z�ns�get. Ja, �s hogy nehogy lefagyjunk �s beles�lj�nk a prezent�ci�ba, mert az milyen ciki m�r.

Igen, ezt jelenti. Pontosabban, ezt is jelentheti.

M�lyebb �rtelmez�sben: a prezent�l�s gondolataink �tad�sa m�soknak. Teh�t mindig sz�npadon �llunk, ha

? a csapatunknak akarunk egy �j �tletet eladni vagy egy v�ltoz�st bejelenteni

? deleg�lunk, sz�monk�r�nk

? meetinget vagy brainstormingot tartunk

? besz�ll�t�val vagy �gyf�llel t�rgyalunk

? �j munkat�rsat akarunk felvenni

? gyereketnevel�nk

? p�rkapcsolatban �l�nk

?�s m�g lehetne folytatni. A l�nyeg: minden percben, minden helyzetben prezent�lunk. �nmagunkat �s a gondolatainkat adjuk el m�soknak.

A Dale Carnegie prezent�ci�s tr�ningen ezt tan�tjuk meg a gyakorlatban a r�sztvev?knek, de Dale Carnegie �sszeszedte nek�nk azt a 8 alapelvet, amelyet javasol minden prezent�ci�s helyzetben betartani. Legyen sz� t�bb sz�z f?s �zleti el?ad�sr�l vagy egy n�gyszemk�zti megbesz�l�sr?l.

�me a nyilv�nos besz�d 8 alapelve:

I. �rj r�vid jegyzeteket azokr�l az �rdekes dolgokr�l, amelyeket meg szeretn�l eml�teni

II. Ne �rd meg a teljes besz�det

Mi�rt? Mert ha �gy teszel, �rott nyelvezetet fogsz haszn�lni a k�nnyed, t�rsalg�si hangv�tel? nyelvezet helyett, �s amikor fel�llsz a besz�dhez, val�sz�n?leg megpr�b�lsz majd arra eml�kezni, hogy mit �rt�l le. Ez t�vol fog tartani att�l, hogy egy term�szetesen hangz� remek el?ad�st tarts.

III. Soha, soha, soha ne memoriz�lj egy besz�det sz�r�l sz�ra

Ha memoriz�lod a besz�ded, szinte biztos, hogy el fogod felejteni, hallgat�s�god pedig val�sz�n?leg nem fogja sz�v�lyesen fogadni, mivel senki sem k�v�ncsi egy ?konzerv �z?? besz�dre. M�g ha nem is felejted el a sz�veget, akkor is hallatszik rajta, hogy el?re bemagoltad.

IV. T�ltsd meg a besz�det illusztr�ci�kkal �s p�ld�kkal

Az egyik legnagyobb kih�v�s egy besz�dre val� felk�sz�l�skor, hogy milyen p�ld�kkal tegy�k vil�goss�, �l�nkk� �s felejthetetlenn� azt. Az �kori r�mai filoz�fusok szerint ?Exemplum docet? (A p�lda tan�t). Mennyire igazuk volt!

Dale Carnegie �rta egyszer: ?�vekkel ezel?tt egy kongresszusi k�pvisel? tartott egy viharos besz�det, amelyben azzal v�dolta a korm�nyt, hogy sok p�nzt pazarol el haszontalan bross�r�k nyomtat�s�ra. P�ld�val illusztr�lta besz�d�t �s a ?Kecskeb�k�k szerelmi �lete? c�m? kiadv�nyt hozta fel p�ldak�nt. Biztosan elfelejtettem volna ezt a besz�det, ha ez a k�l�nleges p�lda, a ?Kecskeb�k�k szerelmi �lete? nem lett volna benne. Milli� m�s t�nyt elfelejthetek az elk�vetkezend? �vtizedek sor�n, de sosem fogom elfeledni a k�pvisel? v�dj�t, miszerint a korm�ny elfecs�rli p�nz�nket olyan kiadv�nyok kiad�s�ra �s terjeszt�s�re, mint a ?Kecskeb�k�k szerelmi �lete?!?

V. Tudj sokkal t�bbet a t�m�r�l, mint amennyit fel tudsz haszn�lni

Ida Tarbell, Amerika egyik legkiv�l�bb �r�ja mes�lte, hogy mikor Londonban volt, kapott egy t�viratot S.S. McCluret?l, a McClure?s Magazin alap�t�j�t�l, melyben felk�rte egy k�toldalas cikk meg�r�s�ra az Atlanti-k�belr?l.

Miss Tarbell meginterj�volta az Atlanti- K�bel londoni vezet?j�t �s megkapott minden inform�ci�t, ami sz�ks�ges volt egy �tsz�z szavas cikkhez. De nem �rte be ennyivel. Elment a British M�zeum k�nyvt�r�ba, ahol �js�gcikkeket �s k�nyveket olvasott az Atlanti-k�belr?l �s elolvasta Cyrus West Field, az Atlanti-k�bel lefektet�s�nek vezet?j�nek �letrajz�t.

Tanulm�nyozta a British M�zeumban ki�ll�tott k�belek keresztmetszet�t, �s megl�togatott egy gy�rat London k�lv�ros�ban, ahol megn�zte, hogyan k�sz�tik a k�beleket.

Ida Tarbell sok�vnyi tapasztalatain kereszt�l megtanulta, hogy bizony ki kell �rdemelnie a jogot arra, hogy �rhasson egy t�bb mint �tsz�z szavas cikket az Atlanti-k�belr?l. Ugyanez az alapelv vonatkozik a besz�dre is. V�lj szak�rt?v� t�m�j�ban.

VI. Pr�b�ld el a besz�ded �gy, hogy a bar�taiddal t�rsalogsz a t�m�r�l

Will Rogers, egy h�res vas�rnap esti r�di�s, �gy k�sz�lt fel besz�deire, hogy a h�t folyam�n elpr�b�lta azokat bar�taival egy besz�lget�s keretein bel�l. Ha p�ld�ul az aranyalapr�l akart besz�lni, felhozta a t�m�t viccel?dve t�rsalg�s k�zben a h�t sor�n.

�gy t�rk�pezte fel, mely viccei m?k�dnek �s melyek azok a megjegyz�sei, amivel elnyerheti az emberek �rdekl?d�s�t. Ez k�ts�gk�v�l jobb m�dja egy besz�d pr�b�j�nak, mint ha egy t�k�r el?tt gesztikul�lva pr�b�ljuk el.

VII. Ahelyett, hogy el?ad�sm�dod hat�soss�g�n agg�dsz, keress m�dot annak fejleszt�s�re

Amikor a k�z�ns�ggel tal�lkozol, el kell felejtkezned a hanglejt�sr?l, l�gz�sr?l, gesztikul�ci�r�l, testtart�sr�l �s kifejez�sm�dr�l.

Felejts el mindent, kiv�ve a mondanival�dat. Tedd azt, amit egy macska csin�l, ha el akar kapni egy egeret. Nem n�z k�rbe �s mondja azt, hogy: ?Vajon j�l fest a farkam, �s vajon megfelel? helyzetben �llok, �s milyen az arckifejez�sem?? �, nem. Ez a macska annyira elsz�ntan el akarja kapni az egeret, hogy nem tudna rosszul �llni vagy n�zni, m�g ha meg is pr�b�ln�, akkor sem ? �s Te sem tudsz.

Ha ?szint�n �rdekl?dsz a k�z�ns�ged �s a besz�ded ir�nt, megfeledkezel �nmagadr�l.

+1 r�ad�s: M�sok ut�nz�sa helyett l�gy �nmagad

?El?sz�r akkor j�ttem New Yorkba, amikor beiratkoztam az Amerikai Sz�nm?v�szeti Akad�mi�ra. Sz�n�sz akartam lenni. Azt gondoltam, ez az �tlet brilli�ns, r�vid �t vezet a sikerhez.

Az �ltalam kital�lt, a kiv�l�s�g el�r�s�hez vezet? �t annyira egyszer? �s elronthatatlan volt, hogy k�ptelen voltam meg�rteni, hogy mi�rt nem fedezt�k fel ezt el?ttem m�r t�bb ezren.

A m�dszer a k�vetkez? volt: tanulm�nyozom a mai nagy sz�n�szeket. Ezut�n imit�lom mindegyik�k legjobb sz�npadi megnyilv�nul�sait �s ragyog�, gy?zedelmes kombin�ci�j�v� v�lok ezeknek a sz�n�szeknek.

Milyen buta �tlet! Milyen tragikus! �veket kellett elvesztegetnem az �letemb?l ahhoz, hogy eljusson a tudatomig, hogy �nmagam kell legyek �s nem tudok valaki m�ss� v�lni.? (Dale Carnegie)

Felejtsd el, hogy m�sokat ut�nozz: L�GY �NMAGAD!

Ak�r koll�g�idat szeretn�d meggy?zni, ak�r eladni szeretn�l, vagy a csapatodat akarod lelkes�teni; a siker �s a sikertelens�g �ltal�ban el?ad�sod vil�goss�g�n, t�m�rs�g�n �s meggy?z? erej�n m�lik majd.