Dale Carnegie Magyarország | Az egymillió dolláros módszer: A fontosság vágyának megértése

A k�vetkez? r�szlet Dale Carnegie k�nyv�nek tal�n legfontosabb fejezete, hiszen az emberi kapcsolataink min?s�ge hat�rozza meg siker�nk m�rt�k�t. A cikk v�g�n maga Charles Schwab �rulja el Dale Carnegie-nek a nagy titkot: hogyan kapott a vil�gon els?k�nt 1 milli� doll�ros �ves vezet?i fizet�st.

Csak egyetlen m�don b�rhatunk r� arra b�rkit, hogy b�rmit megtegyen. Gondolkoztunk m�r ezen valaha? Igen, csup�n egyetlen m�don ? azt kell el�rn�nk, hogy a m�sik meg akarja tenni, amit mi szeretn�nk. Ne feledj�k el: nincs m�s m�d.

Persze k�nyszer�thet�nk egy embert arra, hogy oda ?akarja? adni az �r�j�t ? ha pisztolycs�vet nyomunk a bord�i k�z�. K�nyszer�thetj�k az alkalmazottunkat is, hogy ?akarjon? tisztess�gesen dolgozni ? am�g h�tat nem ford�tunk neki -, ha kidob�ssal fenyegetj�k. Korb�ccsal vagy fenyeget�ssel egy gyermeket is k�nyszer�thet�nk, hogy azt tegye, amit akarunk.

Azonban sz�molnunk kell ezeknek a gyors m�dszereknek a nemk�v�natos visszahat�s�val is.

Az egyetlen m�d, amellyel r�vehetek valakit, hogy b�rmit megtegyen: megadom neki, amit k�v�n. De mit k�v�n az ember �ltal�ban?

Dr. Freud, a vil�gh�r? b�csi tan�r, aki a huszadik sz�zad egyik legkiemelked?bb l�lekb�v�ra volt, azt mondta: mindennek, amit tesz�nk, k�t ered?je van ? a nemi �szt�n �s a nagyrav�gy�s.

John Dewey tan�r, Amerika jeles gondolkod�ja, egy kiss� m�sk�ppen fogalmazza meg ezt a t�telt. Szerinte az emberi term�szet leger?sebb �szt�ne ?a fontoss�g v�gya?. Ne feledj�k el ezt a kifejez�st: ?a fontoss�g v�gya?. Igen jelent�keny dolog ez.

Mit k�v�n az ember �ltal�ban? Nem sokat, de amit k�v�n, ahhoz annyira ragaszkodik, hogy nem lehet megtagadni t?le. Csaknem minden feln?tt ezeket k�v�nja:

1. Eg�szs�get �s hossz� �letet.

2. �lelmet.

3. Alv�st.

4. P�nzt �s azokat a dolgokat, amelyek p�nzen megszerezhet?k.

5. T�lvil�gi �letet.

6. Szexu�lis �r�met.

7. Gyermekei j�l�t�t.

8. Saj�t szem�lye fontoss�g�nak az �rz�s�t.

E v�gyak k�z�l csaknem valamennyi kiel�g�l ? egyet kiv�ve. De ez az egy csaknem olyan m�ly �s parancsol�, mint az �lelem vagy az alv�s ut�ni v�gy ? �s ez ritk�n el�g�l ki. Ez az, amit Freud ?nagyrav�gy�s?-nak �s amit Dewey ?a fontoss�g v�gy�?-nak nevez.

Lincoln egyszer �gy kezdett egy levelet: ?Mindenki szereti a b�kot.? William James pedig ezt mondta: ?Az emberi term�szet l�nyege az elismer�s ut�ni s�v�rg�s.? Figyelj�k meg: nem k�v�ns�gr�l, vagy v�gyr�l, vagy �hajr�l besz�lt, hanem s�v�rg�sr�l. Ez a valami gy�tr? �s csillap�thatatlan �hs�g az emberi term�szetben; �s az a ritka egy�nis�g, aki kiel�g�ti ezt az �hs�get, tud val�ban uralkodni az embereken, s?t ahogyan mondj�k ? ?m�g a temetkez�si v�llalkoz� is s�r majd, ha meghal?.

A fontoss�g ut�ni v�gy az egyik legf?bb t�nyez?, amely az embert az �llatt�l megk�l�nb�zteti.

Ha ?seinkben nem munk�lkodott volna sz�ntelen�l a fontoss�gi �rz�s, nem lett volna civiliz�ci�. En�lk�l �ppen olyanok lenn�nk, mint az �llatok.

A fontoss�gi �rz�s �szt�nz�tt egy tanulatlan f?szeresseg�det arra, hogy tanulm�nyozza azokat a jogi k�nyveket, amelyeket �tven cent�rt v�s�rolt egy csom� kacat k�z�tt. Bizony�ra hallott�l err?l a f?szeresseg�dr?l. Lincolnnak h�vt�k?

Ugyanez a v�gy ?zte Dickenst, hogy �rja meg halhatatlan reg�nyeit. Ez a v�gy hajtotta Sir Christopher Wrent, hogy megtervezze k?be v�sett szimf�ni�it. Ez a v�gy halmoztatott fel olyan milli�kat Rockefellerrel, amelyeket sohasem k�lt�tt el. Ez a v�gy �szt�nzi v�rosunk leggazdagabb ember�t, hogy olyan h�zat �p�ttessen, amely sokkal nagyobb, mint amekkor�ra sz�ks�ge van.

Ez a v�gy sarkall minket, hogy k�vess�k a legutols� divatot, megvegy�k a leg�jabb kocsit, �s elh�resztelj�k, hogy nek�nk vannak a legcsod�latosabb gyermekeink. Ez a v�gy cs�b�t sok fiatalt arra, hogy b?n�z?v� v�lj�k.

?A mai �tlagos fiatal b?n�z?k ? mondja New York egyik magas rang� rend?rtisztvisel?je ? el vannak telve �nmagukkal: a legt�bbnek a letart�ztat�s ut�n az az els? �haja, hogy l�ssa azokat a szennylapokat, amelyek h?st csin�lnak bel?le. Az a kellemetlen kil�t�s, hogy esetleg helyet kell foglalni a villamossz�kben, t�volinak l�tszik, mindaddig, am�g b�mulhatja a saj�t k�pm�s�t Babe Ruth, La Guardia, Einstein, Lindbergh, Toscanini vagy Roosevelt k�pe mellett.?

Ha elmondod, milyen fontosnak �rzed magad, megmondom, ki vagy. Ez hat�rozza meg a jellemedet. Ez a legf?bb jellemz?.

John D. Rockefellernek p�ld�ul az adta meg a fontoss�g �rz�s�t, hogy p�nzt adott egy modern pekingi k�rh�z fel�ll�t�s�ra, amelyben olyan embereket �polnak, akiket sohasem l�tott, �s nem is fog. Diliingernek viszont az adta meg a fontoss�g �rz�s�t, hogy gengszter volt, bankrabl� �s gyilkos. Amikor a rend?r�k �ld�zt�k, berontott egy tany�ra valahol Minnesot�ban, �s azt mondta:

?�n vagyok Diliinger!" ? B�szke volt r�, hogy ? az els? sz�m� k�zellens�g: "Nem akarlak b�ntani titeket, de �n vagyok Diliinger!?

Igen, az egyetlen l�nyegbev�g� k�l�nbs�g Diliinger �s Rockefeller k�zt az, hogyan el�g�tik ki fontoss�gi �rz�s�ket.

A t�rt�nelem tele van olyan h�res emberek mulats�gos p�ld�ival, akik a fontoss�gukat akart�k bizony�tani. M�g Washington is azt k�v�nta, hogy ?? hatalmass�ga, az Egyes�lt �llamok eln�ke? legyen a c�me; Kolumbusz pedig ?az �ce�n tengernagya �s India alkir�lya? c�m�rt esedezett. Nagy Katalin pedig nem volt hajland� olyan levelet felbontani, amely nem ?? C�ri Fels�g�?-nek sz�lt.

Milliomosaink anyagilag t�mogatt�k Byrd tengernagy antarktiszi felfedez? �tj�t, abban a rem�nyben, hogy j�ggel bor�tott hegyek eg�sz sorozat�t nevezi el r�luk; Victor Hug� nem is �hajtott kevesebbet, minthogy P�rizs v�rosa az ? tisztelet�re v�ltoztassa meg a nev�t. S?t Shakespeare is, a nagyok legnagyobbika, �gy igyekezett bearanyozni a nev�t, hogy nemess�get �s ezzel c�mert szerzett a csal�dj�nak.

Tudom�som szerint az amerikai �zleti �let felvir�gz�s�nak ?skor�ban Charles Schwab az els?k k�z�tt kapott egymilli� doll�r feletti fizet�st.

Mi�rt fizetett Andrew Carnegie, az ac�lkir�ly Schwabnak egymilli� doll�rt �venk�nt, m�s sz�val t�bb mint h�romezer doll�rt naponta? Mi�rt? Tal�n mert Schwab l�ng�sz? Nem. Tal�n mert t�bbet tudott az ac�lgy�rt�sr�l, mint m�s emberek? K�ptelens�g. Schwab maga mondta nekem, hogy sokan voltak a munkat�rsai k�z�tt, akik t�bbet tudtak az ac�lgy�rt�sr�l, mint ?.

Schwab azt �ll�tja, hogy ezt a fizet�st nagyr�szt az�rt kapta, mert tudott b�nni az emberekkel. Megk�rdeztem, hogyan csin�lta.

�me, itt a titok saj�t szavaival; ezeket a szavakat bronzba kellene v�sn�nk �s kiakasztanunk minden otthonban, minden iskol�ban, minden �zletben, minden irod�ban; a gyermekeknek ezeket a szavakat kellene k�v�lr?l megtanulniuk, ahelyett, hogy agyukat latin ig�k ragoz�s�val vagy Braz�lia �vi csapad�kmennyis�g�vel t�mik tele; ezek a szavak szinte k�pesek arra, hogy �talak�ts�k b�rki �let�t, aki megfogadja ?ket:

?Azt a k�pess�gemet, amellyel lelkesed�st tudok �nteni az emberekbe, Isten legnagyobb adom�ny�nak tekintem, �s a m�dszeremet is, az elismer�st, a b�tor�t�st, amellyel minden emberb?l a legjobbat tudom kihozni. Semmi m�s nem sorvasztja el �gy az emberek becsv�gy�t, mint a feletteseikt?l sz�rmaz� kritika.

�n sohasem b�r�lok senkit. Hiszek abban, hogy az embereket �szt�n�zni kell a munk�ra. �gy azt�n szeretek dics�rni, de gy?l�l�m, ha hib�t kell tal�lnom. Elismer�sem sz�v�lyes, s nem fukarkodom a dics�rettel.?

Ezt teszi Schwab. De mit tesz az �tlagember?

�ppen az ellenkez?j�t. Ha valami nem tetszik neki, mindj�rt az �rd�g�t emlegeti; ha meg tetszik, nem sz�l egy �rva sz�t sem.

?Sok embert �s k�zt�k sok kiv�l�t ismerek a vil�g k�l�nf�le t�jair�l ? mondta Schwab -, de olyannal m�g nem tal�lkoztam, b�rmily nagy vagy kiv�l� volt is, akit ne �szt�nz�tt volna jobban a megbecs�l�s, mint a b�r�lat.?

?szint�n sz�lva, Andrew Carnegie siker�nek ugyanez volt az egyik legfontosabb oka. Carnegie �pp�gy dics�rte a munkat�rsait nyilv�nosan is �s a mag�n�let�ben is. M�g a s�rk�v�n is dics�rni akarta ?ket. Maga �rta meg a s�rfelirat�t, amely �gy hangzott: ?Itt nyugszik valaki, aki tudta, hogyan gy?jts�n maga k�r� n�la okosabb embereket.?

Az emberek ?szinte megbecs�l�se volt Rockefeller siker�nek is az egyik titka. Amikor p�ld�ul egy t�rsa, Edward T. Bedford rosszul sz�m�tott ki egy bizonyos �zleti lehet?s�get, �s helytelen d�l-amerikai v�s�rl�ssal a c�gnek egymilli� doll�ros k�rt okozott, ?John D.? azt mondta, hogy Bedford mindent megtett ? �s az esetet lez�rt�k.

S?t Rockefeller keresett valamit, amit megdics�rhetett; meg is k�sz�nte Bedfordnak, hogy siker�lt megmenteni a befektetett t?ke hatvan sz�zal�k�t. ?Igaz�n nagyszer? ? v�lte Rockefeller. ? Nem siker�lhet mindig minden m�g nek�nk sem idefent??