Egy Dale Carnegie-tr�ning r�sztvev?je mes�lte el Ausztr�li�ban azt a t�rt�netet, amely remek�l szeml�lteti, mi t�rt�nhet, ha figyelmen k�v�l hagyjuk ezt az elvet.

"Az �zlett�rsammal az egyik legnagyobb informatikai cikkeket �rus�t� viszontelad�i h�l�zatot vezett�k Brisbane-ben. Nyolc �zlet�nk volt, t�bb mint hatvanf?s szem�lyzetet ir�ny�tottunk, �s az �ves bev�tel�nk meghaladta a 10 milli� doll�rt.

Noha az �zlett�rsam sokat seg�tett, �s nem is volt neh�z kij�nni vele, azt gondoltam, hogy a siker javar�szt nekem k�sz�nhet?. A c�get egyetlen m�don lehet vezetni: �gy, ahogyan �n csin�lom.

Ha b�rmib?l vita t�madhatott, �n �gy int�ztem, hogy legyen is vita bel?le, amelyben minden�ron �n akartam fel�lkerekedni. A megbesz�l�seket soha nem bar�ts�gos hangnemben ind�tottam, �s gyakran nem engedtem ?t sz�hoz jutni. Az �rz�seire sose voltam tekintettel, s?t m�g csod�lkoztam is, mi�rt nem hasonl�tott hozz�m jobban.

V�g�l az �sszes vit�nkban fel�lkerekedtem, �s minden az �n sz�m �ze szerint alakult, de a t�rsamat, majd a c�gemet is elvesz�tettem. Miut�n Carnegie elveit megtanultam, �s elkezdtem visszan�zni a m�ltba, meg�rtettem, mekkor�t t�vedtem. Ma m�r �gy v�lem, ha ezeket a dolgokat kor�bban megtanulom, a v�llalkoz�som is gy�keresen m�shogy �llna. Tiszt�ban vagyok azzal, hogy a m�ltat nem v�ltoztathatom meg, de ma m�r l�tom, milyen hib�kat k�vettem el, �s a j�v?ben megpr�b�lom elker�lni ?ket.

M�ra ez az �riember teljesen megv�ltozott, ?Most mindig megk�rdezem az �zlett�rsaimt�l, mik az ? c�ljaik, miel?tt a magam�it kit?zn�m ? �rja. ? Azt�n megk�rdem magamt�l: hogyan jav�thatn�m ezt a kapcsolatot �gy, hogy az ? c�ljaikat szolg�ljam??

Noha k�nny? bel�tni, mi�rt szeretn�nk magunknak a dics?s�get az�rt a siker�rt, amely�rt oly sokat dolgoztunk, a dics?s�g bes�pr�se soha nem szerez bar�tokat. A nyom�ban r�ad�sul sokkal gyorsabban vesz�tj�k el a befoly�sunkat, mint b�rmely m�s hasonl� l�p�s�nkkel.

Mi egy vezet? legrosszabb tulajdons�ga?

K�rdezz�k meg azokat, akiket ir�ny�t, �s azt a v�laszt kapjuk, hogy az �rdem kisaj�t�t�sa, amikor j�l mennek a dolgok, �s m�sok hib�ztat�sa, amikor rosszra fordulnak.

Kev�s olyan magatart�s van, amellyel ennyire egy�rtelm?en meg�zenj�k a vil�gnak: ?Minden csak r�lam sz�l.? �s kev�s �zenet van, amelynek hallat�n az emberek gyorsabban indulnak el az ellenkez? ir�nyba.

Ki akar olyan bar�tot, aki csak mag�ra gondol? Ki akar olyan vezet?t, aki nem �rt�keli a hozz�j�rul�sunkat a k�z�s munk�hoz? Ezekre a k�rd�sekre viszonylag egyszer? v�laszolni.

�s �ppen ilyen egyszer? az ellenkez? el?jel? k�rd�seket is megv�laszolni. Ki akar olyan bar�tot, aki nem t�r?dik azzal, hogy ki aratja le a dics?s�get? Ki akar olyan vezet?t, aki pontosan l�tja a munk�nk �rt�k�t?

?A dics?s�g �tenged�se csod�s m�don megszapor�t mindent? �rja August Turak, a Forbes blog�r�ja, az MTV egyik alap�t�ja �s volt munkat�rsa.

Egyar�nt j�l m?k�dik az �zleti vil�gban �s a mag�n�let�nkben. Ennek a var�zslatnak a megid�z�s�hez viszont h�l�ra lesz sz�ks�g. Ha hi�nyzik bel?l�nk az ?szinte h�la �rz�se, a dics?s�g megoszt�sa is csak egy �jabb manipulat�v tr�kk lesz, amely azonban k�nnyen visszafel� s�l el.

Pedig a dolog egyszer?, mint az egyszeregy. Csup�n j�zan �sz kell hozz�. Mi�rt sokkal gyakoribb h�t, hogy valaki learatja m�s el?l a dics?s�get, mint hogy �tengedn�? Az els? sz�m� gyan�s�tott a f�lelem.

Ha egy munka vagy egy projekt dics?s�g�t �tengedj�k m�snak, ne valamif�le hamis al�zatb�l tegy�k, ne pr�b�ljunk alattomos m�don ennek seg�ts�g�vel reflektorf�nybe ker�lni. Ez ugyanis a ?m�rt�rszindr�ma? egyik form�ja lenne.

Az a magatart�s, amelyet k�vetend?nek tartunk, nem a figyelem megszerz�s�re ir�nyul� taktika eredm�nye, sokkal ink�bb abb�l a magasabb rend? �nbizalomb�l fakad, hogy sokkal jobb ember lesz bel?l�nk, ha azok, akik k�r�lvesznek benn�nket, pontosan tudj�k, hogy nem csup�n a k�z�s sikerben j�tszanak fontos szerepet, de a mi saj�t, szem�lyes siker�nkben is.

N�zz�k csak v�gig b�rmelyik filmes vagy zenei d�jkioszt� g�l�t, �s �l?ben l�thatjuk ennek az elvnek a dinamik�j�t, k�l�n�sen az �nzetlenebb r�sztvev?k eset�ben.

Mert vajon mi az els? gesztus, amit a nyertest?l elv�rnak? A d�j�tvev? besz�d.

M�rpedig e besz�dek nem egyebek egy hossz� felsorol�sn�l, amelyben megk�sz�nik mindazok seg�ts�g�t, akik a gy?ztest a d�jhoz seg�tett�k. Egyesek szerint ez csup�n a show bevett szab�lya, de a felsorolt nevek m�g�tt rejt?z? arcok m�sr�l �rulkodnak.

Mik�zben a kamera v�gigp�szt�zza ?ket, valamennyi arc ragyog az �r�mt?l ? van, aki m�g �r�mk�nnyeket is ejt, de mindannyian osztoznak a sikerben, �s viszonozz�k a h�l�t, amit kaptak.

Gyakran mondj�k, hogy valaki akkor lesz sikeres, ha sikeres emberekkel veszi k�r�l mag�t. B�r ebben a kijelent�sben van n�mi igazs�g, azt m�r csak kevesen veszik �szre, hogy k�tf�le m�dja is l�tezik annak, hogy valaki ebbe a helyzetbe ker�lj�n.

Egyfel?l kereshetj�k azok bar�ts�g�t, akik m�r sikeresek, m�sfel?l viszont megpr�b�lhatjuk sikeress� tenni azokat, akik a bar�taink. B�rmelyik megold�st v�lasztjuk is, egyvalami biztos: a saj�t siker�nk mindig egyenesen ar�nyos azok sz�m�val, akik sikeresnek akarnak l�tni minket.

Van azonban m�g egy m�dszer, amelynek r�v�n tov�bb jav�thatunk a sz�mokon. Amikor a sikeres emberek bar�ts�g�t keress�k nem biztos, hogy ?k sikeresnek szeretn�nek l�tni minket. �s feltehet?en nem kis er?fesz�t�s�nkbe fog ker�lni, m�g legy?zz�k benn�k azt az �rz�st, hogy csup�n a kapcsolat kedv��rt akaszkodtunk r�juk. Ha viszont azok siker�t viselj�k a sz�v�nk�n, akik m�r am�gy is a bar�taink, nagyj�b�l biztosra vehetj�k, hogy p�rtolj�k a siker�nket.

Az �rdem �tenged�se m�soknak olyan �letforma, amelyet a kapcsolatainkban is �polnunk kell, amit az�rt tesz�nk meg, mert h�l�sak vagyunk nekik, �s h�l�sak vagyunk az�rt, amit kapunk t?l�k.

Nincs t�bbr?l sz�, mint hogy m�sok siker�t �s boldogul�s�t el?bbre helyezz�k a magunk�n�l ? �s b�zunk abban, akik vagyunk, �s abban is, hogy a viszonoss�g gumirugalmass�g� ereje m?k�dni fog.

A viszonoss�g

Term�szetesen nem az�rt viszonzunk valamit, mert a sz� kereskedelmi �rtelm�ben v�runk cser�be valamit. Az�rt tessz�k, hogy a kapcsolat�p�t�st el?remozd�tsuk ? mik�zben persze tudjuk, hogy a jutalom sem marad el.

A viszonoss�g term�szetes mell�kterm�ke az olyan kapcsolatoknak, amelyekben a k�t f�l egyar�nt osztozik a m�sik �r�m�ben �s f�jdalm�ban.

?Dupla �r�m, fele b�nat?, tartja a mond�s. A val�di kapcsolatokban a bar�tok keresik a m�dj�t annak, hogy visszafizess�k egym�s j� sz�nd�k�t. Mi t�rt�nne, ha a kapcsolatoknak ez a fajta felfog�sa egy c�gben vagy a piacon megl�v? r�sben is elterjedne, vagy ak�r a teljes �rt�kl�ncban is megjelenne?

K�t dolog bizonyosra vehet?:

1. mindenki, aki r�szt venne benne, sokkal jobban �lvezn� az �letet, �s

2. sokkal biztosabbnak �g�rkezne a siker, mivel az egy�ttm?k�d�s term�szetesen alakulna ki. Manaps�g sokkal ink�bb hatalmunkban �ll a kapcsolattart�s ezen szellem�t kiterjeszteni, mint kor�bban b�rmikor.

Hossz� t�von csup�n az �tletgazda eml�kszik bizonyos dolgokra, p�ld�ul arra, hogy kiben mer�lt fel el?sz�r a gondolat, ki sz�lalt meg el?sz�r, vagy ki v�llalta az els? kock�zatos l�p�st.

A t�bbiek csak a nagyvonal�s�gra fognak eml�kezni. �rdekes paradoxon, hogy min�l ink�bb �tengedj�k az �rdemet m�soknak, az�rt, amit csin�ltunk, ann�l jobban fognak eml�kezni r�nk, �s v�g�l ann�l t�bb elismer�st kapunk �rte.

Ronald Reagan mondta egyszer: ?Legh?bb v�gyam, hogy olyan eln�kk�nt vonuljak be a t�rt�nelembe, aki �jra r�vette az amerikaiakat, hogy higgyenek magukban.?

Csup�n ebb?l az egyetlen id�zetb?l is meglehet?sen pontosan felm�rhetj�k az eln�k jellem�t. Az�rt sz�llt be a j�t�kba, hogy a t�bbiek nyerhessenek. Politikai c�ljainak k�z�ppontj�ban is az �llt, hogy felemelje �s sikerre vezesse azokat, akiknek a szolg�lat�ra eln�kk�nt felesk�d�tt????.??????

Reagant tal�n az az id�zet jellemzi a legjobban, amely az ov�lis irod�ban, az �r�asztal f�l�tt volt egy t�bl�ra v�sve:

?Semmi sem t�r�theti el az embert att�l, hogy azt csin�lja, amit akar, �s eljusson b�rhov�, ha nem t�r?dik azzal, hogy ki� lesz a dics?s�g.?

A befoly�sos emberek eset�ben sokszor tapasztaljuk ezt. ?k egy magasabb rend? c�lt k�vetnek, valamit, ami meghaladja azokat a politikai, b�rokratikus vagy sikerorient�lt c�lkit?z�seket, amelyek m�sokat megfojtanak.

Reagan nem t�r?d�tt azokkal a megjegyz�sekkel, amelyek az �r�ks�g�t firtatt�k: elhessegette ?ket, mondv�n, ? m�r nem fogja hallani, amikor a t�rt�n�szek �s a tud�sok a munk�j�t �rt�kelik.

E von�sa miatt tartott�k oly sokan remek embernek �s kiv�l� vezet?nek. �gy �lt �s �llt az �lre, hogy folytonosan az orsz�g �rdek�nek rendelte al� mag�t, s ehhez eg�szen szokatlan m�dszereket vett ig�nybe.

Ez jellemzi az olyan embert, aki �n�rdekeivel szemben is a m�sok felemel�s�n f�radozik. Csak a nem mindennapi elme l�tja �t, hogy a siker nem a figyelem �s az �rdemek megszerz�s�r?l sz�l, hanem a partners�gr?l �s a halad�sr�l.