Dale Carnegie Magyarország | Jó kapcsolatokkal át lehet vészelni a válságot?

Egyszer New Yorkban vacsor�ztam (Dale Carnegie) egy t�rsas�gban. Az egyik h�lgyvend�g, egy gazdag �r�k�sn?, nagyon szeretett volna mindenkire j� benyom�st tenni.

Pr�mekre, gy�m�ntokra �s gy�ngy�kre m�r csinos kis vagyont k�lt�tt ? de az arc�val semmit sem tett: mogorvas�g �s �nz�s sug�rzott r�la. Nem tudta, amit mindenki tud, hogy egy n?nek az arckifejez�se sokkal fontosabb, mint a ruh�k, amiket visel.

Charles Schwab azt mondta nekem, hogy a mosolya egymilli� doll�rt �r ? �s val�sz�n?leg alul is becs�lte. Egy�ni var�zsa, kedvess�ge �s az a k�pess�ge, amellyel meg tudta szerettetni mag�t az emberekkel, volt rendk�v�li sikereinek az oka; elragad� mosolya pedig egy�nis�ge egyik legkellemesebb t�nyez?je volt.

A cselekedetek hangosabban besz�lnek a szavakn�l, �s minden mosoly ezt mondja:

?Kedvellek. Boldogg� teszel. �r�l�k, hogy l�tlak.?

Ez�rt olyan megnyer?ek a kuty�k. �gy �r�lnek, ha megl�tj�k az embert, hogy csaknem kiugranak a b?r�kb?l. �gy azt�n persze mi is �r�l�nk nekik. A csecsem? mosolya ugyan�gy hat r�nk. Ki ne l�tott volna orvosi rendel?ben v�rakoz� fesz�lt �s savany� pof�kat?

Dr. Stephen Sproul, a Missouri �llambeli Raytown �llatorvosa mes�lt egy szokv�nyos tavaszi napr�l, amikor a v�r�szob�ja tele volt a h�zi�llatok kezel�s�re v�rakoz� kliensekkel. Nem sz�ltak egym�shoz egy sz�t sem, �s bizony�ra arra gondoltak, hogy ezer m�s dolgot ink�bb csin�ln�nak, minthogy az idej�ket fecs�rlik a kezel�sre v�rva.

A doktor a k�vetkez?ket mondta: ?Hat vagy h�t kliens �lt a v�r�szob�ban, amikor egy fiatal n? l�pett be, egyik karj�n egy kilenc h�napos csecsem?vel, a m�sikon egy cica.

�gy alakult, hogy egy olyan �r mell� �lt, aki m�r meglehet?sen inger�lt volt a hossz� v�rakoz�s miatt. A k�vetkez? percben a baba hatalmas mosolyt eresztett meg a mogorva f�rfi fel�. Hogy mit csin�lt az �r? Ugyanazt, amit mindny�junk tenne ilyen helyzetben: visszamosolygott a kicsire.

Hamarosan besz�dbe elegyedett a n?vel. A t�ma term�szetesen a baba volt �s az ? unok�i. Nem tellett sok id?be �s az eg�sz v�r�szoba bekapcsol�dott a besz�lget�sbe. �gy v�lt az unalom �s a fesz�lts�g kellemes �s �lvezetes egy�ttl�tt�.?

Hogy ez csup�n ?szint�tlen, �res vigyorg�s? Nem. Az senkit sem vezet f�lre; tudjuk, hogy g�pies �s lepereg r�lunk. �n a hamis�tatlan, sz�vet melenget?, bel�lr?l fakad� mosolyr�l besz�lek.

James V. McCounell, a Michigan Egyetem pszichol�gus professzora �gy v�lekedett a mosolyr�l: ?A mosolyra k�pes emberek k�nnyebben boldogulnak, hat�konyabban tan�tanak �s adnak el b�rmit, �s boldogabb gyermekeket nevelnek. A mosoly sokkal t�bbet el�rul, mint a rosszall� tekintet. A b�tor�t�s is sokkal hat�sosabb nevel�si eszk�z, mint a b�ntet�s.?

Egy nagy New York-i �ruh�z szem�lyzeti igazgat�ja mondta, hogy sz�vesebben vesz fel olyan el�rus�t� kisasszonyt, akinek nincs meg az iskolai v�gzetts�ge, de kedvesen mosolyog, mint olyat, aki a filoz�fia doktora ugyan, de savany� a k�pe.

A mosolynak hatalma van ? m�g akkor is, ha l�thatatlan marad. Az amerikai telefont�rsas�gok olyan programot hirdettek meg, amelynek c�lja a szolg�ltat�saik eredm�nyesebb k�zvet�t�se volt. Ebben azt javasolt�k alkalmazottaiknak, hogy besz�d k�zben mosolyogjanak, akkor is, ha ez nem l�that�, mert a mosoly �rz?dik a hangjukon.

Robert Cryer, egy Ohio �llambeli komputert�rsas�g helyi igazgat�ja elmes�lte, mik�nt tal�lta meg a megfelel? jel�ltet egy neh�z �ll�s bet�lt�s�re:

?Elkeseredetten kerestem egy magasan kvalifik�lt komputeres szakember ut�dj�t a csoportomba. V�g�l r�akadtam egy fiatalemberre, aki kit?n? min?s�t�sekkel �rkezett �s az utols� szemeszterre j�rt az egyetemen.

N�h�ny telefonbesz�lget�s ut�n r�j�ttem, hogy m�s t�rsas�gok is h�vt�k ?t, nagyobbak �s ismertebbek az eny�mn�l. El�gedett voltam, amikor m�gis az �n aj�nlatomat fogadta el.

Miut�n munk�ba �llt, megk�rdeztem, mi�rt �pp minket v�lasztott. N�mi haboz�s ut�n azt v�laszolta:

�Azt hiszem, az�rt, mert a t�bbi c�g vezet?je hideg, szem�lytelen hangon t�rgyalt velem, mintha csak egy �zleti szerz?d�sr?l lenne sz�. Az �n hangja olyan volt, mintha �r�lne, hogy jelentkeztem? hogy igaz�n azt akarja, legyek a v�llalat tagja.�

Az�ta mindig mosolyogva besz�lek a telefonba.?

Az Egyes�lt �llamok egyik legnagyobb gumigy�r�nak eln�ke pedig azt mondta, hogy az ? megfigyel�se szerint ritk�n siker�l az embernek b�rmi is, amit nem j�kedv?en csin�l. Ez a nagyiparos nemigen hisz a r�gi aranymond�sban, hogy a kem�ny munka az a titkos kulcs, amely kinyitja v�gyaink ajtaj�t.

?Ismerek olyan embereket ? mondta -, akiknek az�rt voltak sikereik, mert j�kedvvel v�gezt�k a dolgukat. K�s?bb egyik-m�sikn�l l�ttam, hogy megunta a munk�j�t ? �s amint nem volt �r�me benne, egyik kudarc a m�sik ut�n �rte.?

Mi a tanuls�g? J�kedv?nek kell lenned m�sokkal, ha azt akarod, hogy ?k is j�kedv?ek legyenek veled.

�zletemberek ezreit k�rtem m�r arra, hogy egy h�tig a nap minden �r�j�ban mosolyogjanak valakire, �s azt�n a tanfolyam t�bbi hallgat�j�nak mondj�k el az eredm�nyt. Mi volt az eredm�ny? L�ssuk csak? Itt van egy lev�l William B. Steinhardt�l, az ? esete nem ritka jelens�g: ink�bb p�lda sok sz�z hasonl�ra.

?T�bb mint 18 �ve n?s�ltem ? �rja -, de a 18 �v alatt alig mosolyogtam a feles�gemre, �s reggelente j�, ha k�t tucat sz�t v�ltottam vele. Bizony�ra �n voltam New York egyik legmogorv�bb alakja.

Amikor �n arra k�rt, hogy tartsak el?ad�st a mosolyg�s ter�n szerzett tapasztalataimr�l, azt gondoltam, el?sz�r megpr�b�lok mosolyogni egy h�tig. M�snap reggel f�s�lk�d�s k�zben megpillantva a saj�t savany� �br�zatomat a t�k�rben, �gy sz�ltam magamhoz:

�Bill, el�g a fancsali �br�zatb�l! Mosolyogni fogsz, m�gpedig azonnal!�

Amikor le�ltem a reggelihez, �J� reggelt, dr�g�m�-mal k�sz�ntem a feles�gemnek, �s t�nyleg r�mosolyogtam.

�n el?re megmondta, hogy a feles�gem esetleg meglep?dik. Nos, �n egy kiss� al��rt�kelte a reakci�j�t: eg�szen meg volt zavarodva, meg volt ijedve.

Felk�sz�tettem r�, hogy ezent�l ilyen leszek ? �s ennek m�r k�t h�napja.

Megv�ltozott viselked�sem k�t h�napja alatt boldogabbak voltunk, mint azel?tt b�rmikor.

Amikor elindulok az irod�mba, a liftesfi�ra is r�mosolygok, �s j� reggelt k�v�nok neki. R�mosolygok a p�nzt�rosra a f�ldalatti f�lk�j�ben, amikor jegyet v�ltok. A t?zsd�n is mosolygok olyan emberekre, akik eg�szen mostan�ig sohasem l�ttak mosolyt az arcomon.

Csakhamar azt l�ttam, hogy mindenki visszamosolyog. J�kedv?en t�rgyalok azokkal is, akik panaszokkal vagy s�relmekkel j�nnek hozz�m. Mosolygok, am�g meghallgatom ?ket, �s sokkal k�nnyebben int�zem el az �gy�ket.

Azt tapasztalom, hogy a mosoly p�nzt hoz sz�momra, sok p�nzt minden �ldott nap.

Van egy t�rsam, egy m�sik t?zsde�gyn�k. Az eredm�nyek olyan j�kedv?v� tettek, hogy nemr�g elmondtam az egyik tisztvisel?j�nek, egy kedves fick�nak, az emberi kapcsolatokra vonatkoz� �j �letfelfog�somat. ? erre megvallotta, hogy amikor bel�ptem a c�ghez, nagyon mogorv�nak tal�lt, �s csak nemr�g v�ltoztatta meg a v�lem�ny�t. Szerinte j�l �ll nekem a mosolyg�s.

A b�r�latr�l is teljesen lemondtam. Ma csak elismer�st �s dics�retet osztogatok. Arr�l sem besz�lek t�bb�, hogy mit szeretn�k �n: mindig megpr�b�lok belehelyezkedni a velem szemben �ll� gondolatmenet�be.

Ezek a dolgok val�s�ggal forradalmas�tott�k az �letemet. Eg�sz m�s emberr� v�ltam: boldogabb vagyok �s gazdagabb ? t�bb bar�tom �s t�bb �r�m�m van, �s tulajdonk�ppen ezek a dolgok sz�m�tanak.?

??Ne feledj�k el, hogy ezt a levelet egy gyanakv�, tapasztalt t?zsd�s �rta, aki a saj�t sz�ml�j�ra dolgozik New Yorkban ? olyan �zlet�gban, amely annyira neh�z, hogy sz�z k�z�l kilencvenkilenc ember, aki megpr�b�lja, kudarcot vall vele.

Nincs kedved mosolyogni? Akkor er?ltesd! Ha egyed�l vagy, k�nyszer�tsd magad, hogy f�ty�lj vagy d�dolj. T�gy �gy, mintha m�ris boldog lenn�l ? �s akkor boldog is leszel.

William James, a Harvard Egyetem tan�ra �gy �r err?l:

?�gy l�tszik, mintha a cselekedet az �rzelmet k�vetn�, a val�s�gban azonban a kett? egy�tt halad; ha teh�t szab�lyozzuk a cselekedetet, amely k�zvetlenebb�l �ll az akarat ellen?rz�se alatt, ezzel k�zvetve az �rzelmet is szab�lyozzuk, amelyet az akarat nem ellen?riz.

Ha teh�t j� ked�ly�nk elhagyott, a visszaszerz�shez vezet? �t az, hogy akarjuk j�kedv?nek �rezni magunkat, �s �gy cselekedj�nk, �gy besz�lj�nk, mintha m�ris j�kedv?ek lenn�nk??

A vil�gon mindenki a boldogs�got hajszolja ? �s van is egy biztos m�d, amellyel megtal�lhatjuk: ellen?rizz�k a gondolatainkat.

A boldogs�g nem a k�ls? k�r�lm�nyeken, hanem a bels?k�n m�lik. Nem az a t�ny tesz boldogg� vagy boldogtalann�, hogy mid van, ki vagy, hol vagy, mit csin�lsz ? csakis az, hogy mit gondolsz minderr?l.

P�ld�ul k�t ember lehet ugyanazon a helyen, �s teheti ugyanazt egyszerre; mindkett?nek nagyj�b�l ugyanannyi p�nze �s tekint�lye lehet ? m�gis lehet az egyik szerencs�tlen, a m�sik pedig boldog.

Mi�rt?

A dolgok elt�r? meg�t�l�se miatt.

Shakespeare szerint ?nincs a vil�gon se j�, se rossz: gondolkoz�s teszi azz�?.

Abe Lincoln megjegyezte egyszer, hogy ?a legt�bb ember k�r�lbel�l annyira boldog, amennyire boldog akar lenni?. Igaza volt.

Valamikor sz�p p�ld�j�t l�ttam ennek az igazs�gnak. A Long Island-i �llom�s l�pcs?in mentem felfel�. K�zvetlen�l el?ttem harminc-negyven b�na fi� k�szk�d�tt fel a l�pcs?n, mank�ra �s botokra t�maszkodva; egyik�ket �ppens�ggel vinni kellett.

Meglepett a nevet�s�k �s a vid�ms�guk. Meg is sz�l�tottam az egyik k�s�r?j�ket. ?�, igen ? v�laszolta -, amikor egy ilyen fi� r��bred, hogy eg�sz �let�ben nyomor�k lesz, el?sz�r megretten; amikor azonban t�l van az els? r�m�leten, rendszerint megadja mag�t a sors�nak, �s azut�n ugyanolyan boldog lesz, mint az eg�szs�ges fi�k.?

�gy �reztem, kalapot kell emelnem el?tt�k. Megtan�tottak valamire, amit ? rem�lem ? sohasem felejtek el.

A r�gi k�naiak igen b�lcsek voltak a vil�g dolgaiban; van egy k�zmond�suk, amelyet soha nem lenne szabad elfelejten�nk:

?Ha valaki nem tud mosolyogni, ne nyisson �zletet.?

A mosoly a j�akarat h�rviv?je. A mosoly mindazokat beragyogja, akik l�tj�k. Azok sz�m�ra, akik mindenhol csak merev, savany� �s befel� fordul� arcokat l�tnak, a mosoly olyan, ak�r a felh?k�n �tt�r? napsug�r. Akik mindennapi fesz�lts�gben �lnek, dolgoznak, tan�tanak, azok sz�m�ra a mosoly egyet jelent a rem�nnyel, hogy nem szabad feladni.