Dale Carnegie Magyarország | Hogyan adjunk olyan kritikát, ami a fejlődést segíti elő?

Az �vek sor�n t�bb sz�z vezet?i k�pz�sen r�szt vev? di�kot k�rdeztek meg arr�l, hogy szerint�k milyen k�szs�gek elengedhetetlenek egy vezet? sz�m�ra. Az ?er?s kritika megfogalmaz�s�nak k�pess�g�t? gyakran eml�tett�k. De mit is jelent pontosan az ?er?s kritika?? Ez a kifejez�s sokszor s rossz h�rek k�zl�s�re utal, p�ld�ul amikor k�z�lni kell egy csapattaggal, hogy hib�zott valami fontosban.

Az "er?s" jelz? azt is sugallja, hogy milyen hozz��ll�ssal kell rendelkezn�nk, amikor negat�v visszajelz�st adunk: hat�rozottnak, elt�k�ltnek �s hajthatatlannak kell lenn�nk. Az ?er?s? sz� ugyanakkor arra is utal, hogy n�h�nyan mennyire kellemetlen�l �rezz�k magunkat, amikor negat�v visszajelz�st kell adnunk, �s hogy mekkora kih�v�st jelent �gy megmondani, hogy az �szt�nz?en hasson, ahelyett, hogy az �rintett szem�ly t�mad�snak venn�.

A vezet?k k�nnyen beleeshetnek abba a hib�ba, hogy konstrukt�v, tan�csok helyett saj�t d�h�ket vezetik le a munkat�rsukon, ami nem szolg�lja a fejl?d�st. Vagy halogathatj�k a sz�ks�ges kritika megad�s�t, mert att�l tartanak, hogy az alkalmazott vitatkozni fog, �s nem lesz hajland� felel?ss�get v�llalni a tettei�rt. Megpr�b�lhatjuk a negat�v visszajelz�seket pozit�vak k�z� be�gyazni, mint egy keser? pirula egy kan�l m�zben, de ez a hozz��ll�s nem vezet c�lra, mert nem szeretn�nk, hogy a kritik�nk �szrev�tlen maradjon a m�zben. Ehelyett fontos, hogy olyan k�r�lm�nyeket teremts�nk, ahol a munkat�rsunk k�pes befogadni a visszajelz�st, elgondolkodni rajta �s tanulni bel?le.

Hogy szeml�ltessem, hogyan is n�z ki ez a gyakorlatban, �sszehasonl�tok k�t olyan besz�lget�st, amelyek egy munkahelyi konfliktust k�vet?en zajlottak le, �s kritik�t fogalmaztak meg. MJ Paulitz, fizikoterapeuta �ppen egy k�rh�zi beteget kezelt, amikor egy munkat�rsa megkereste. Az elj�r�soknak megfelel?en udvariasan eln�z�st k�rt �s kil�pett a kezel?szob�b�l, hogy v�laszoljon a h�v�sra. A koll�g�ja azonban nem vette fel a telefont MJ-nek, �s nem hagyott �zenetet sem, ami megindokolta volna a h�v�s�t. Ez m�g k�tszer t�rt�nt meg ugyanazon a kezel�sen. A harmadik alkalommal, amikor MJ-nek ism�t ott kellett hagynia a beteg�t, hogy v�laszoljon a h�v�sra elvesztette a t�relm�t �s d�h�s hang�zenetet hagyott a koll�g�j�nak. Miut�n visszahallgatta az �zenetet a munkat�rs, jelentette MJ-t a HR-n�l, a nem megfelel? kommunik�ci�ja miatt.

MJ els? �rt�kel? besz�lget�se a fel�gyel?j�vel az irod�j�ban zajlott. Eml�kei szerint a k�vetkez?k�ppen: ?Amikor bel�ptem az irod�ba, a fel�gyel? m�r el?re eld�nt�tte, hogy minden sz�ks�ges inform�ci�val rendelkezett amib?l tudhatja, hogy �n vagyok a hib�s, �s nem akarta meghallgatni az �n verzi�mat. Nem vette figyelembe azt sem, hogy h�rom alkalommal kellett f�lbehagynom a p�ciensem ell�t�s�t. Nem ismerte el, hogy ez lehetett az ok, ami kiv�ltotta a reakci�mat.? A fel�gyel? ezt k�vet?en a HR r�szleghez ir�ny�totta MJ-t korrekci�s int�zked�s c�lj�b�l. MJ ezt igazs�gtalannak tartotta �s d�h�sen t�vozott.

MJ a k�vetkez? �rt�kel? besz�lget�st a HR-rel transzformat�vnak �rja le: ?A HR-es munkat�rs igaz�n egy�tt�rz? volt. Zseni�lisan csin�lta: �vatosan k�zel�tett, nem k�nyszer�tett arra, hogy elkezdjem a besz�lget�st. Ehelyett azt mondta: ?Csak elk�pzelni tudom, milyen �rz�sek kavaroghatnak benned most. Itt �lsz az irod�mban, korrekci�s int�zked�s alatt. Ha �n lenn�k a helyedben, d�h�snek, frusztr�ltnak, vagy esetleg zavarban �rezn�m magam? Van ezek k�z�l valami, ami r�d is igaz?? Ez hatalmas v�ltoz�st hozott. A bizalom ki�p�t�se ut�n MJ k�szen �llt arra, hogy v�llalja a felel?ss�get a viselked�s��rt �s elk�telezze mag�t a v�ltoz�s mellett. Ezt k�vet?en a HR munkat�rs �gy folytatta: ?Most besz�lj�nk arr�l, hogy hogyan reag�lt�l ezekre az �rz�sekre az adott pillanatban.? Ez egy olyan teret nyitott meg, ami lehet?v� tette az ?szinte p�rbesz�det.

A besz�lget�s er?teljes tanul�si folyamatot ind�tott el, ami MJ sz�m�ra m�ig is megmaradt. ?Gyakran, amikor er?s �rzelmeket �rz�nk, az olyan, mintha egy ?birka �sv�ny? ment�n haladn�nak, mert az j�l kitaposott, sz?k �t ami mindig ugyanoda vezet. Tegy�k fel, hogy d�h�s vagy. Mit teszel? Felrobbansz. Nem baj, hogy ezeket az �rz�seket �rzed; csak nem szabad, hogy azoknak megfelel?en reag�lj. Azt k�rte t?lem, gondoljam �t, mit tehetn�k m�sk�pp, hogy elker�ljem ezt az �sv�nyt.?

?????????

?Ez seg�tett megtanulnom, hogyan tal�ljam meg az egyens�lyt az �rz�seim �s a sz�mon kics�sz� szavak k�z�tt, lehet?s�get adva a fejl?d�sre. Ami ezt lehet?v� tette, az a biztons�gos t�r, a bizalom �s a kapcsolat megteremt�se volt. Innen indultunk el a ?v�ltoztatnod kell? fel�, nem pedig r�gt�n ezzel kezdt�k, mint ahogy a fel�gyel? csin�lta. Val�ban sz�ks�g volt a v�ltoz�sra; ez volt a korrekci�s int�zked�s l�nyege. De ezzel nem kezdhetett, mert akkor v�dekez? �zemm�dba kapcsoltam, �s bez�rk�ztam volna, h�r�tottam volna a felel?ss�get. M�g mindig �gy gondolom, hogy a koll�g�mat meg kellett volna inteni. De elismerem a saj�t szerepemet is az esem�nyek alakul�s�ban. L�tom, hogy hol hib�ztam, �s tudom, hogy m�skor m�sk�pp fogok cselekedni.?

A fent bemutatott k�t eset k�z�tti k�l�nbs�g a coaching �s a megrov�s k�z�tti elt�r�sben rejlik. Az el?bbi m�ly�ti az �nismeretet �s el?seg�ti a fejl?d�st, m�g az ut�bbi �nv�delmi reakci�t �s a felel?ss�g elker�l�s�t v�ltja ki. �sszefoglalva, a hat�kony, a hat�sos �rt�kel? besz�lget�sek a k�vetkez? elemeket tartalmazz�k:

Az a sz�nd�k, hogy seg�ts�k a munkav�llal�t a fejl?d�sben, nem pedig hogy kiemelj�k a hib�it. A visszajelz�snek n�velnie kell a munkav�llal� motiv�ci�j�t �s �szt�n�znie kell a v�ltoz�sra. Amikor egy vezet? egy �rt�kel? besz�lget�sre k�sz�l, fontos, hogy gondolja �t, mit szeretne el�rni �s milyen hat�st szeretne gyakorolni az alkalmazottra, tal�n egy r�vid medit�ci� a besz�lget�s el?tt seg�thet.

A kritik�t ad� f�l nyitotts�ga az, ami elengedhetetlen egy min?s�gi, fejl?d�st seg�t? kapcsolat kialak�t�s�hoz. Ha kezdetben kellemetlen�l �s v�daskod�an �llunk hozz�, a munkav�llal� is hasonl� energi�val fog reag�lni, �s mindketten frusztr�ltan t�voznak a besz�lget�sr?l.

Vonjuk be a munkat�rsunkat is a probl�mamegold�s folyamat�ba. Feltehet�nk olyan k�rd�seket, mint p�ld�ul: Milyen �tleteid vannak? Mit viszel magaddal ebb?l a besz�lget�sb?l? Milyen l�p�seket fogsz tenni ennek �rdek�ben?

A kritika megfogalmaz�s�nak m�dja kulcsfontoss�g�. A megfelel? szavakkal k�pesek vagyunk fel�breszteni a motiv�ci�t �s a v�gyat a fejl?d�sre. �ppen ellenkez?leg, a rossz megfogalmaz�s demotiv�l�an hat �s elveheti a dolgoz�k kedv�t a munk�t�l. Egy igazi fejleszt? vezet? minden alkalmazottban megl�tja a kiakn�zatlan tehets�g nyersanyag�t, �s megteremti a felt�teleket annak kibontakoztat�s�hoz, m�g akkor is, ha ez kih�v�st jelent.

Az �p�t? jelleg? visszajelz�s �tad�sa csak egy l�pcs?fok a vezet?i kiv�l�s�g fel�. Ismerd meg, hogyan v�ltoztathatod a kih�v�sokat lehet?s�gekk� �s hogyan bontakoztathatod ki teljes m�rt�kben az alkalmazottak potenci�lj�t a Dale Carnegie Vezet?i Mesterkurzusunkon. Ez a kurzus nem csup�n elm�leti tud�st ad, hanem gyakorlati eszk�z�ket is ny�jt a motiv�l� vezet�shez. Jelentkezz most, �s emeld vezet?i k�pess�geidet a k�vetkez? szintre, val�di v�ltoz�st hozva a szervezetedben.