Egy hirdet? portálon nemrégiben megjelent álláshirdetés két elvárást tartalmazott, amiknek a jelentkez?knek meg kellett felelniük, miel?tt továbblépnek a kiválasztási folyamatban. Mivel ezt a pozíciót nem lehetett távmunkában ellátni, az egyik követelmény az volt, hogy a jelöltnek ingázási távolságon belül kellett laknia. A másik kritérium pedig az volt, hogy legalább ötéves nagyon speciális tapasztalattal rendelkezzenek az iparágban.
A toborzók azt gondolták, hogy ez a két tényez? lesz?kíti az érdekl?d?k körét azokra, akik rendelkeznek a személyes munka elvégzéséhez szükséges készségekkel. Egyszer?nek t?nik, igaz? Ennek ellenére a felvételi vezet? szerint közel 150 jelentkezés érkezett az állásra, viszont közülük 120-an nem is a munkahely közelében élnek, vagy nem rendelkeznek az iparághoz kapcsolódó tapasztalattal.
Bár gyakran hallunk arról, hogy érdemes különböz? iparágakban is próbálkozni, ha megfelel? készségekkel rendelkezünk, amit több területen is jól tudunk hasznosítani. Ráadásul az álláskeresés körüli kényszer arra ösztönzi a jelölteket, hogy akkor is jelentkezzenek, ha nem felelnek meg az összes követelménynek. Azonban a lakóhelyt illet? kritérium esetén, amikor a toborzó látja a jelentkez? tartózkodási helyét és korábbi munkatapasztalatait, félrevezet?nek t?nhet a jelentkezés.
Végig hazudják a felvételi eljárást!
Sajnos ez a magatartás rendkívül elterjedt az állásinterjúk során. Egy nemrégiben végzett felmérés szerint a munkavállalók 70%-a mondta, hogy hazudott már az önéletrajzában, 37%-uk pedig elismerte, hogy gyakran nem mondanak igazat. Továbbá, háromnegyedük megtévesztette a munkáltatóat a motivációs levélben, és 80%-uk még az állásinterjún is füllentett. Bár, nem csak a pályázók mondanak valótlanságokat, tízb?l négy toborzó elismerte, hogy hazudott a jelentkez?knek a felvételi folyamat során, hogy meggy?zze ?ket az állás elfogadásáról.
Magasabb érzelmi intelligencia, több hazugság?
Meglep?, hogy a magasabb végzettség? emberek nagyobb valószín?séggel hazudnak a tapasztalataikról és képesítéseikr?l, ahogy az egy kutatásból kiderült. Mások szerint a magasabb érzelmi intelligenciával (EQ) rendelkez? személyek is hajlamosabbak a hazugságra, s?t, jobbak is benne. Hogy miért? A magasabb érzelmi intelligenciájuknak köszönhet?en nyomás alatt is nyugodtak tudnak maradni, szabályozzák az érzelmeiket, érzékelik, hogy mások hogyan viszonyulnak hozzájuk, ezáltal könnyen leplezik az igazságot.
Bár az önéletrajzokban történ? füllentés a leggyakoribb, a munkavállalók sokat hazudnak: a betegségt?l kezdve a lopásig, s?t, ennél még rosszabb dolgokról is. Ez olyan gyakran el?fordul, hogy azt is vizsgálták, hogy miért próbálja valaki igazolni a hazugságát egy állásinterjún, például munkanélküli és egy családot kell fenntartania.
Természetesen nem szükséges hazudni az önéletrajzban ahhoz, hogy jobb színben tüntessük fel magunkat. Számos módja van annak, hogyan ny?gözd le a toborzókat anélkül, hogy hazudnod kellene.
Hogyan lehet megmondani, ha valaki hazudik?
Ha felmerül benned a gyanú, hogy körülötted nem mindenki teljesen ?szinte, léteznek módszerek a hazugság felismerésére. Van néhány testi jelzés, amik segíthetnek füllentésen kapni az illet?t:
A hazugság felismeréséhez a szakért?k azt javasolják, hogy figyeljük a legalább három jelb?l álló gesztusokat. Lehetséges, hogy hibásan gyanúsítunk meg valakit, ha csupán egyetlen gesztusra hagyatkozunk.
Ha például valaki megérinti az orrát, az önmagában azt is jelentheti, hogy viszket az orra, de ha akkor érinti meg, miközben lassan rázza a fejét, pislog és a földre néz, ez már legalább három jelb?l álló gesztust ad ki, ami hazugságra utalhat.
Könnyen megállapítható egy állásinterjú során, ha valaki hazudik, ha nem rendelkeznek bizonyos háttértudással amir?l ismeretei lennének az önéletrajza alapján. Viszont amikor könnyen észrevehet?, hogy valaki hazudik, legyen az kolléga vagy jelentkez?, ne feledjük, az ?szinteség sem jelent teljes átláthatóságot, és el?fordulhat, hogy egyesek okkal nem beszélnek bizonyos dolgokról, például egészségügyi problémáikról.
Egy friss felmérés szerint a munkavállalók csupán 20%-a ismerte be, hogy mentális egészségük érdekében vettek ki szabadságot, sokan inkább azt állítják, hogy fizikai betegség miatt maradnak otthon, mivel nem szeretnék nyilvánosságra hozni, hogy szorongással vagy depresszióval küzdenek.
Ha szeretnél ehhez hasonló izgalmas képességeket megtanulni, jelentkezz Kommunikációs Mesterkurzusunkra, ahol hatékony kommunikációs eszközöket szerezhetsz vállalkozásod fejl?déséhez!