Karácsony el?tt mindenkit foglalkoztat, hogy vajon mekkora bónuszt kap majd az év végén? Hogyan értékelik a teljesítményét. Korábban egy adott munka presztízs értéke is számított, ma már inkább az a fontos, hogy mennyit tudnak a munkáltatók mindezért fizetni. Míg hazánkban egyel?re úgy t?nik nem sikerül megoldani, hogy ez a kett? balanszba kerüljön, addig ahogyan elnézem a világ más országaiban azért láthatunk erre példákat.
Félreértés ne essék, ezekr?l sosem azért írok, hogy kellemetlenül érezzük magunkat t?lük, sokkal inkább azért, hogy tanuljunk bel?lük. Amerikában például a Teach for America nev? szervezet által meghirdetett állások legalább annyira népszer?ek a pályakezd?k körében, mint a versenyszférában elhelyezkedni.
Ennek három oka van. Az egyik, hogy legalább annyira nehéz bekerülni a programba, mint egy elit egyetemre, hiszen a jelentkez?knek csak a 20%-át veszik fel. A másik a munkáért járó elismerés és presztízs. A harmadik pedig a fizetés. A Teach for America több millió dollár értékben oszt az év végén bónuszt a dolgozóknak.
?A megfelel? fizetés mind a nonprofit, mind az állami szférában elengedhetetlen, annak érdekében, hogy megtartsuk tanárokat, hiszen a magánszektorban mindenki tudja mennyire jól lehet keresni, arról nem is beszélve, hogy a frissen végzett f?iskolásoknak például a technológiai cégek simán képesek a dupláját fizetni, mint amit mondjuk egyetemi tanárként kereshetnek. Az elmúlt években megtanultuk, hogy csak a megbecsülés nem elég a boldoguláshoz,? - mondja Villanueva Beard.
A presztízs vagy magas fizetés kérdéskörben úgy t?nik, idén a pénz felé mozdult el a mérleg nyelve. Azok a könyvel?cégek vagy orvosi kutatólaboratóriumok, akik a munkáért járó társadalmi elismerésre apellálva szerették volna megtartani az alkalmazottakat, mind elbuktak idén. Az infláció, a lakhatási költségek, a diákhitel visszafizetésének kötelezettsége és az emelked? kamatlábak miatt megbecsülésért dolgozni lehetetlen.
A Gallup és a Pew Research Center felmérései azt mutatják, hogy a javadalmazás, amely mindig is kulcsfontosságú kérdés volt az álláskeresés során, az elmúlt években még fontosabb lett. Sok munkavállaló nyilatkozta azt, hogy már nem az alapján határozza meg saját magát, hogy mennyire magas presztízzsel járó munkát végez - mint a világjárvány el?tt - hanem az alapján, hogy mennyit keres és cserébe mennyi szabadideje van.
A felmérésben részt vev? egyik egyetemi tanár, aki néhány évvel ezel?tt egy magán egyetemr?l átment tanítani a Yale-re jóval kevesebb fizetésért, azt mondta, ma már nem biztos, hogy ugyanezt a döntést meghozná. Hozzátette azt is, hogy az ilyen típusú állások gyakran hosszú munkaid?vel és sok utazással járnak, a hatszámjegy? fizetések pedig nem tudják pótolni a családdal töltött min?ségi id?t.
Betsey Stevenson, az amerikai munkaügyi minisztérium korábbi vezet? közgazdásza szerint mindig kritikus szemmel kell nézni azokat a lehet?ségeket, amelyek a haszonmaximalizálás helyett a megbecsüléssel operálnak. Szerinte csak akkor van értelme magasabb presztízsért és kevesebb fizetésért dolgozni, ha biztosak vagyunk benne, hogy ez kés?bb pont fordítva lesz, azaz magas fizetést fogunk kapni azért, mert az önéletrajzunkban az szerepel, hogy három évig tanítottunk a Yalen.
Az USA-ban jelenleg olyan sok kutató utasítja el a posztdoktori ösztöndíjakat, hogy a National Institutes of Health munkacsoportot hívott össze a probléma megoldására. Az NIH által finanszírozott posztdoktori állások leny?göz?en mutatnak az önéletrajzokban, de az els? évben 56 484 dolláros ösztöndíjjal járnak, ami jóval kevesebb, mint amennyit ilyen képesítéssel a piacon keresni lehet.
?Az orvosbiológiában a posztdoktorok végzik a kísérleteket, valójában ?k az igazi kutatók, ?k képviselik a tudást.? - mondja Donna Ginther, a Kansasi Egyetem közgazdásza, aki tagja az NIH munkacsoportjának. Véleménye szerint a posztdoktorhiány már olyan méreteket öltött, hogy veszélyezteti az orvostudomány fejl?dését.
Az egyházak és zsinagógák a fenyeget? lelkészhiányra figyelmeztetnek. A lelkészeknek vagy a rabbiknak kijáró megbecsülés már nem vonzza úgy a fiatalokat, mint régen. Hasonló a helyzet a közszférában is. Senki sem akar határ?r, rend?r, t?zoltó vagy katona lenni még Amerikában sem, ahol pedig a szövetségi kormány 20 ezer dolláros bónuszt és számos juttatást ajánl a pályakezd?knek.
Természetesen ezt a bankszektor és tanácsadó cégek sem nézik tétlenül, ezért a közszférában történ? emeléseknek köszönhet?en ?k is megemelték a kezd?fizetéseket, mivel tisztában vannak vele, hogy a munkavállalóknak jelenleg els?sorban a pénz számít.
Davis Nguyen vezet? tanácsadó a Wall Street Journal-nak elmondta, hogy pár évvel ezel?tt még a pályakezd? egyetemisták kevesebb kezd?fizetéssel is beérték, ha a három legismertebb cég - a McKinsey & Co., a Boston Consulting Group és a Bain & Co. ? valamelyikéhez felvették ?ket. Az elmúlt három évben azonban 30 %-ra csökkent azoknak a fiataloknak az aránya, akik hajlandóak kevesebbet keresni azért, hogy egy ?men?? helyen dolgozhassanak. Manapság inkább 25-35 ezer dollárral többért elmennek egy kevésbé ismert tanácsadó céghez, vagy más területen vállalnának munkát.