Dale Carnegie Magyarország | Pénz vagy Presztízs? Változások a munkaerőpiacon

Kar�csony el?tt mindenkit foglalkoztat, hogy vajon mekkora b�nuszt kap majd az �v v�g�n? Hogyan �rt�kelik a teljes�tm�ny�t. Kor�bban egy adott munka preszt�zs �rt�ke is sz�m�tott, ma m�r ink�bb az a fontos, hogy mennyit tudnak a munk�ltat�k mindez�rt fizetni. M�g haz�nkban egyel?re �gy t?nik nem siker�l megoldani, hogy ez a kett? balanszba ker�lj�n, addig ahogyan eln�zem a vil�g m�s orsz�gaiban az�rt l�thatunk erre p�ld�kat.

F�lre�rt�s ne ess�k, ezekr?l sosem az�rt �rok, hogy kellemetlen�l �rezz�k magunkat t?l�k, sokkal ink�bb az�rt, hogy tanuljunk bel?l�k. Amerik�ban p�ld�ul a Teach for America nev? szervezet �ltal meghirdetett �ll�sok legal�bb annyira n�pszer?ek a p�lyakezd?k k�r�ben, mint a versenyszf�r�ban elhelyezkedni.

Ennek h�rom oka van. Az egyik, hogy legal�bb annyira neh�z beker�lni a programba, mint egy elit egyetemre, hiszen a jelentkez?knek csak a 20%-�t veszik fel. A m�sik a munk��rt j�r� elismer�s �s preszt�zs. A harmadik pedig a fizet�s. A Teach for America t�bb milli� doll�r �rt�kben oszt az �v v�g�n b�nuszt a dolgoz�knak.

?A megfelel? fizet�s mind a nonprofit, mind az �llami szf�r�ban elengedhetetlen, annak �rdek�ben, hogy megtartsuk tan�rokat, hiszen a mag�nszektorban mindenki tudja mennyire j�l lehet keresni, arr�l nem is besz�lve, hogy a frissen v�gzett f?iskol�soknak p�ld�ul a technol�giai c�gek sim�n k�pesek a dupl�j�t fizetni, mint amit mondjuk egyetemi tan�rk�nt kereshetnek. Az elm�lt �vekben megtanultuk, hogy csak a megbecs�l�s nem el�g a boldogul�shoz,? - mondja Villanueva Beard.

A preszt�zs vagy magas fizet�s k�rd�sk�rben �gy t?nik, id�n a p�nz fel� mozdult el a m�rleg nyelve. Azok a k�nyvel?c�gek vagy orvosi kutat�laborat�riumok, akik a munk��rt j�r� t�rsadalmi elismer�sre apell�lva szerett�k volna megtartani az alkalmazottakat, mind elbuktak id�n. Az infl�ci�, a lakhat�si k�lts�gek, a di�khitel visszafizet�s�nek k�telezetts�ge �s az emelked? kamatl�bak miatt megbecs�l�s�rt dolgozni lehetetlen.

A Gallup �s a Pew Research Center felm�r�sei azt mutatj�k, hogy a javadalmaz�s, amely mindig is kulcsfontoss�g� k�rd�s volt az �ll�skeres�s sor�n, az elm�lt �vekben m�g fontosabb lett. Sok munkav�llal� nyilatkozta azt, hogy m�r nem az alapj�n hat�rozza meg saj�t mag�t, hogy mennyire magas preszt�zzsel j�r� munk�t v�gez - mint a vil�gj�rv�ny el?tt - hanem az alapj�n, hogy mennyit keres �s cser�be mennyi szabadideje van.

A felm�r�sben r�szt vev? egyik egyetemi tan�r, aki n�h�ny �vvel ezel?tt egy mag�n egyetemr?l �tment tan�tani a Yale-re j�val kevesebb fizet�s�rt, azt mondta, ma m�r nem biztos, hogy ugyanezt a d�nt�st meghozn�. Hozz�tette azt is, hogy az ilyen t�pus� �ll�sok gyakran hossz� munkaid?vel �s sok utaz�ssal j�rnak, a hatsz�mjegy? fizet�sek pedig nem tudj�k p�tolni a csal�ddal t�lt�tt min?s�gi id?t.

Betsey Stevenson, az amerikai munka�gyi miniszt�rium kor�bbi vezet? k�zgazd�sza szerint mindig kritikus szemmel kell n�zni azokat a lehet?s�geket, amelyek a haszonmaximaliz�l�s helyett a megbecs�l�ssel oper�lnak. Szerinte csak akkor van �rtelme magasabb preszt�zs�rt �s kevesebb fizet�s�rt dolgozni, ha biztosak vagyunk benne, hogy ez k�s?bb pont ford�tva lesz, azaz magas fizet�st fogunk kapni az�rt, mert az �n�letrajzunkban az szerepel, hogy h�rom �vig tan�tottunk a Yalen.

Az USA-ban jelenleg olyan sok kutat� utas�tja el a posztdoktori �szt�nd�jakat, hogy a National Institutes of Health munkacsoportot h�vott �ssze a probl�ma megold�s�ra. Az NIH �ltal finansz�rozott posztdoktori �ll�sok leny?g�z?en mutatnak az �n�letrajzokban, de az els? �vben 56 484 doll�ros �szt�nd�jjal j�rnak, ami j�val kevesebb, mint amennyit ilyen k�pes�t�ssel a piacon keresni lehet.

?Az orvosbiol�gi�ban a posztdoktorok v�gzik a k�s�rleteket, val�j�ban ?k az igazi kutat�k, ?k k�pviselik a tud�st.? - mondja Donna Ginther, a Kansasi Egyetem k�zgazd�sza, aki tagja az NIH munkacsoportj�nak. V�lem�nye szerint a posztdoktorhi�ny m�r olyan m�reteket �lt�tt, hogy vesz�lyezteti az orvostudom�ny fejl?d�s�t.

Az egyh�zak �s zsinag�g�k a fenyeget? lelk�szhi�nyra figyelmeztetnek. A lelk�szeknek vagy a rabbiknak kij�r� megbecs�l�s m�r nem vonzza �gy a fiatalokat, mint r�gen. Hasonl� a helyzet a k�zszf�r�ban is. Senki sem akar hat�r?r, rend?r, t?zolt� vagy katona lenni m�g Amerik�ban sem, ahol pedig a sz�vets�gi korm�ny 20 ezer doll�ros b�nuszt �s sz�mos juttat�st aj�nl a p�lyakezd?knek.

Term�szetesen ezt a bankszektor �s tan�csad� c�gek sem n�zik t�tlen�l, ez�rt a k�zszf�r�ban t�rt�n? emel�seknek k�sz�nhet?en ?k is megemelt�k a kezd?fizet�seket, mivel tiszt�ban vannak vele, hogy a munkav�llal�knak jelenleg els?sorban a p�nz sz�m�t.

Davis Nguyen vezet? tan�csad� a Wall Street Journal-nak elmondta, hogy p�r �vvel ezel?tt m�g a p�lyakezd? egyetemist�k kevesebb kezd?fizet�ssel is be�rt�k, ha a h�rom legismertebb c�g - a McKinsey & Co., a Boston Consulting Group �s a Bain & Co. ? valamelyik�hez felvett�k ?ket. Az elm�lt h�rom �vben azonban 30 %-ra cs�kkent azoknak a fiataloknak az ar�nya, akik hajland�ak kevesebbet keresni az�rt, hogy egy ?men?? helyen dolgozhassanak. Manaps�g ink�bb 25-35 ezer doll�rral t�bb�rt elmennek egy kev�sb� ismert tan�csad� c�ghez, vagy m�s ter�leten v�llaln�nak munk�t.