Dale Carnegie Magyarország | Hogyan oldjuk meg a stresszes helyzeteket az életünkben?

Dale Carnegie 1944-ben kiadta m�sodik bestseller� v�lt k�nyv�t, Ne agg�dj, tanulj meg �lni! c�mmel. Ebben a k�l�nb�z? neh�zs�gek megold�s�ra �s elemz�s�re h�rom alapvet? l�pcs?t javasol. R�szlet a k�nyvb?l:

A h�rom l�p�s a k�vetkez?:

1. Ismerd meg a t�nyeket.

2. Elemezd a t�nyeket.

3. Hozz d�nt�st ? �s azt�n j�rj el ennek alapj�n.

K�zenfekv?? H�t persze ? Arisztotel�sz is tan�totta �s alkalmazta. �s nek�nk is alkalmaznunk kell, ha meg akarjuk oldani a minket gy�tr?, �j�nket-napunkat pokoll� v�ltoztat� gondokat. L�ssuk az els? szab�lyt.

Ismerd meg a t�nyeket. Mi�rt olyan fontos ismerni ?ket? Mert n�lk�l�k rem�ny sincs r�, hogy intelligensen k�s�rletezhet�nk a megold�ssal. A t�nyek n�lk�l csak zavartan kapkodunk. Az �n �tletem? Dehogyis, a n�hai Herbert E. Hawkes �tlete, aki huszonk�t �vig volt a Columbia Egyetem d�k�nja.

K�tsz�zezer di�knak seg�tett ideges�t? helyzetek megold�s�ban, �s azt mondta nekem, hogy ?az idegesked�s legf?bb oka a z?rzavar?. �gy fogalmazta meg: ?A vil�g �sszes idegesked�s�nek a fel�t az okozza, hogy az emberek �gy akarnak d�nt�seket hozni, hogy nem rendelkeznek megfelel? ismeretekkel, amelyekre a d�nt�st alapozhatn�k.

P�ld�ul, ha nekem j�v? kedden h�romkor kell majd megoldanom valamit, akkor j�v? keddig nem vagyok hajland� d�nt�st hozni r�la. K�zben igyekszem minden t�nyt megismerni, aminek k�ze van a probl�m�hoz. Nem idegeskedem, nem agg�dom. Nem t�lt�m miatta �lmatlanul az �jszak�m. Csak a t�nyekre koncentr�lok. �s mire el�rkezik a j�v? kedd, ha megvan minden t�ny, a probl�ma is megoldja mag�t!?

Megk�rdeztem Hawkes d�k�nt, azt jelenti-e mindez, hogy siker�lt t�k�letesen legy?znie az idegesked�st. ?Igen, azt hiszem, joggal mondhatom, hogy az �letem imm�r t�k�letesen mentes az idegesked�st?l. Az a tapasztalatom, hogyha az ember hajland� elfogulatlanul, objekt�ven �sszegy?jteni a t�nyeket, akkor a tud�s f�ny�ben gondjai elt?nnek.?

Hadd ism�teljem meg: ?Ha az ember hajland� elfogulatlanul, objekt�ven �sszegy?jteni a t�nyeket, akkor a tud�s f�ny�ben gondjai elt?nnek.?

Ezzel szemben mit szoktunk mi csin�lni? Ha egy�ltal�n hajland�ak vagyunk a t�nyekkel vacakolni ? �s Thomas Edison komolyan gondolta, hogy ?nincs olyan fort�ly, amire az ember hajland� ne lenne, csakhogy elker�lje a gondolkod�s munk�j�t? -, ha hajland�ak vagyunk a t�nyekkel vacakolni, akkor vizslak�nt hajszoljuk azokat a t�nyeket, amelyek al�t�masztj�k azt, amit hisz�nk ? �s oda se figyel�nk a t�bbire! Csak azok a t�nyek kellenek nek�nk, amelyek igazolj�k cselekedeteinket ? azok, amelyek k�nyelmesen beleilleszthet?ek v�gyainkba, igazolj�k el?re meghozott �t�leteinket!

Andr� Maurois szerint ?Minden, ami egyezik szem�lyes v�gyainkkal, igaznak t?nik. Ami nem, att�l d�hrohamot kapunk.?

Lehet-e akkor csod�lkozni rajta, hogy olyan nehezen tal�ljuk meg gondjainkra a megold�st? Nem lenne-e ugyanilyen neh�z a dolgunk, ha �gy akarn�nk megoldani egy m�sodikos sz�mtanp�ld�t, hogy meg vagyunk gy?z?dve arr�l, hogy kett? meg kett? az �t? Sok ember teszi pedig pokoll� a saj�t �let�t meg m�sok�t, mert ragaszkodik hozz�, hogy kett? meg kett? az �t ? vagy �tsz�z!

Hogyan v�ltoztathatunk ezen? Az �rzelmeinket el kell v�lasztanunk a gondolkod�sunkt�l; �s Hawkes d�k�n szavaival ?elfogulatlanul, objekt�ven? kell �sszegy?jten�nk a t�nyeket.

Ez nem egyszer? feladat, ha idegesek vagyunk.

Ha idegesek vagyunk, az �rzelmeink uralkodnak rajtunk. De �me k�t gondolat, melyeket hasznosnak tal�ltam, ha egy kis t�vols�gra akartam ker�lni a gondjaimt�l, hogy tiszt�n �s p�rtatlanul n�zhessem ?ket.

1. Mikor a t�nyeket �sszegzem, �gy teszek, mintha nem magamnak, hanem valaki m�snak kellen�nek. Ez seg�t vil�gosan �s elfogulatlanul vizsg�l�dni. Seg�t kikapcsolni az �rzelmeimet.

2. M�g t�nyeket gy?jt�k az engem ideges�t? probl�m�r�l, azt k�pzelem, hogy �n vagyok az ellenf�l �gyv�dje. M�s sz�val, igyekszem minden ellenem sz�l� t�nyt �sszegy?jteni ? mindet, ami v�gyaim ellen sz�l, amikkel nem sz�vesen n�zek szembe.

Azt�n le�rom az �gyet a saj�t szemsz�gemb?l, meg az ellenf�l�b?l ? �s rendszerint r�j�v�k, hogy az igazs�g valahol k�z�pen van.

A k�vetkez?t akarom mindenki fej�be verni. Sem te, sem �n, sem Einstein, sem az Egyes�lt �llamok Legfels?bb B�r�s�ga nem el�g okos ahhoz, hogy b�rmiben �rtelmesen d�nts�n, ha nem ismeri a t�nyeket. Thomas Edison tiszt�ban volt ezzel. Mikor meghalt, k�tezer�tsz�z jegyzetf�zetet hagyott h�tra, tele az ?t foglalkoztat� probl�m�kkal kapcsolatos t�nyekkel.

Teh�t gondjaink megold�s�nak els? szab�lya: Ismerd meg a t�nyeket. Cselekedj�nk Hawkes d�k�nhoz hasonl�an: ne is pr�b�ljuk megoldani a probl�m�t, m�g �ssze nem gy?jt�tt�k elfogulatlanul a t�nyeket.

De a vil�g �sszes t�ny�nek begy?jt�se sem seg�t rajtunk, ha nem elemezz�k �s �rtelmezz�k ?ket. Dr�g�n tanultam meg, hogy k�nnyebb a t�nyeket elemezni, ha le�rjuk ?ket. �nmag�ban az, ha le�rjuk a t�nyeket, �s vil�gosan megfogalmazzuk, mi is a gondunk, m�r sokat seg�t a b�lcs d�nt�s meghozatal�ban.

Charles Kettering szavaival: ?A j�l megfogalmazott k�rd�s f�lig m�r megold�dott.? Megmutatom, hogy m?k�dik ez a gyakorlatban. Mivel a k�naiak szerint egy k�p t�bbet �r, mint t�zezer sz�, bemutatom annak az embernek a k�p�t, aki tettekre v�ltotta azt, amir?l �n besz�ltem.

Galen Litchfielddel t�rt�nt meg ? �vek �ta ismerem; az egyik legsikeresebb amerikai �zletember a T�vol-Keleten. Litchfield �r K�n�ban volt 1942-ben, mikor a jap�nok megsz�llt�k Sanghajt. ?Nem sokkal Pearl Harbor megt�mad�sa ut�n -mes�lte nekem Litchfield �r, mikor egyszer a vend�gem volt -, a jap�nok megsz�llt�k Sanghajt. �n az �zsiai �letbiztos�t� T�rsas�g igazgat�ja voltam. A nyakunkra k�ldtek egy �katonai felsz�mol�t� -val�j�ban egy magas rang� tenger�sztisztet, �s megparancsolt�k, hogy seg�tsek neki felsz�molni kintl�v?s�geinket. Nem volt v�laszt�som. Vagy egy�ttm?k�d�m ? vagy jaj nekem. �s a �jaj nekem� a biztos hal�lt jelentette.

K�nyszer?en v�gigcsin�ltam azt, amit parancsoltak, hiszen nem volt m�s v�laszt�som. De volt egy csomag r�szv�ny�nk, 750 000 doll�r �rt�k?, melyet lehagytam az admir�lis list�j�r�l. Az�rt hagytam le a list�r�l, mert a hongkongi szervezet�nk tulajdona volt, semmi k�ze sem volt a sanghaji t?k�hez.

Ennek ellen�re f�ltem, hogy bajba ker�l�k, ha a jap�nok r�j�nnek erre. Gyorsan r�j�ttek.

Nem voltam benn a hivatalban, mikor felfedezt�k, de a f?k�nyvel?m igen. Elmes�lte, hogy a jap�n admir�lis d�hrohamot kapott, toporz�kolt, k�romkodott, �s tolvaj �rul�nak nevezett. Szembe mertem sz�llni a jap�n hadsereggel! Tudtam, mit jelent ez. A Bridgehouse-ba ker�l�k!

A Bridgehouse a jap�n Gestapo k�nz�kamr�ja. Voltak bar�taim, akik ink�bb �ngyilkosok lettek, semhogy odaker�ljenek. Voltak, akik t�z napi vallat�sba �s k�nz�sba belehaltak. �s most �n ker�l�k oda! Mit csin�ljak? Vas�rnap d�lut�n tudtam meg. P�nikba kellett volna esnem. �s p�nikba is estem volna, ha nincs hat�rozott m�dszerem probl�m�im megold�s�ra. Ha ideges voltam, m�r �vek �ta az �r�g�pemhez �ltem �s lekopogtam k�t k�rd�st ? �s a v�laszokat:

1. Min idegeskedem?

2. Mit tehetek?

Eleinte megpr�b�ltam �gy v�laszolni ezekre a k�rd�sekre, hogy nem �rtam le ?ket. De m�r �vekkel azel?tt felhagytam vele. R�j�ttem, hogy tiszt�bban l�tok, ha le�rok mindent. Ez�rt e vas�rnap d�lut�n is azonnal a szob�mba mentem a sanghaji Kereszty�n Ifjak Egyes�let�ben, �s el?vettem az �r�g�pem. G�pelni kezdtem:

1. Min idegeskedem?

Azon, hogy tal�n a Bridgehouse-ba hurcolnak holnap reggel.

Azt�n le�rtam a m�sodik k�rd�st is:

2. Mit tehetek?

�r�kat t�lt�ttem azzal, hogy v�giggondoltam �s le�rtam a n�gy cselekv�si lehet?s�get, amelyek el?ttem �lltak ? �s hogy mire vezetnek.

1. Megpr�b�lhatok magyar�zkodni a jap�n admir�lisnak. De nem tud angolul. Ha tolm�cson kereszt�l magyar�zkodom, esetleg megint felingerelem. Ez a hal�lt jelentheti, mert kegyetlen, �s ink�bb elvitet a Bridgehouse-ba, mint hogy vitatkozz�k.

2. Megpr�b�lhatok elmenek�lni. Lehetetlen. �lland�an figyelnek. �lland�an jelentkeznem kell, ha a szob�mba megyek, vagy ha elhagyom. Ha megpr�b�lok megsz�kni, biztosan elfognak �s agyonl?nek.

3. Itt maradhatok a szob�mban, �s messzir?l elker�lhetem az iroda k�rny�k�t is. Ha ezt teszem, a jap�n gyanakodni fog, nyilv�n katon�kat k�ld �rtem, hogy a Bridgehouse-ba vitessen, �s nem ad lehet?s�get a magyar�zkod�sra.

4. Szok�som szerint bemehetek h�tf? reggel az irod�ba. Ha bemegyek, megeshet, hogy az admir�lis olyan elfoglalt lesz, hogy esz�be sem fog jutni, mit tettem. �s ha esz�be jut is, tal�n m�r lehiggadt, �s nem fog zaklatni.

Ha ez t�rt�nik, minden rendben. �s ha k�rd?re von is, m�g mindig van es�lyem elmagyar�zni neki a dolgokat. Teh�t, ha szok�som szerint bemegyek h�tf?n az irod�ba, �s �gy teszek, mintha minden rendben lenne, akkor k�tszeres es�lyem van r�, hogy megmenek�ljek a Bridgehouse-t�l.

Ahogy mindezt v�giggondoltam, �s a negyedik lehet?s�g mellett d�nt�ttem, nagyon megk�nnyebb�ltem.

Mikor m�snap reggel bel�ptem az irod�ba, ott �lt a jap�n, �s egy cigaretta fityegett a sz�ja sark�ban.

D�h�sen n�zett r�m, mint mindig; egy sz�t sem sz�lt. Hat h�ttel k�s?bb ? h�la Istennek -visszament Toki�ba, �s az idegfesz�lts�gnek v�ge szakadt.

Mint m�r mondtam, val�sz�n?leg az �letemet mentette meg, hogy azon a vas�rnap d�lut�non le�ltem, �s le�rtam az el?ttem �ll� lehet?s�geket, k�vetkezm�nyeiket, �s higgadtan d�nt�ttem. Ha nem �gy cselekszem, esetleg bizonytalankodom, �s a pillanat hat�s�ra a rossz megold�st v�lasztom.

Ha nem gondolom v�gig a probl�m�mat, �s nem d�nt�k, eg�sz vas�rnap d�lut�n ?r�lten ideges lettem volna. Nyilv�n aludni sem tudtam volna. H�tf?n ny�zottan �s idegesen mentem volna be; ez egymag�ban felkeltette volna a jap�n gyanakv�s�t, �s cselekv�sre k�sztette volna.

A gyakorlat ism�telten bebizony�totta nekem, milyen fontos d�nt�sre jutni. A hat�rozotts�g hi�nya, az ?rj�t? egy helyben topog�s kerget embereket az ideg�sszeoml�sba, a f�ldi pokolba. Az a tapasztalatom, hogy gondjaim fele elt?nik, mihelyt tiszta, vil�gos d�nt�sre jutok; tov�bbi negyven sz�zal�kuk meg akkor, amikor a d�nt�semnek megfelel?en cselekedni kezdek. Gondjaim kilencven sz�zal�k�t el tudom h�t ?zni e n�gy l�pcs? seg�ts�g�vel:

1. Pontosan le�rom, hogy mi aggaszt.

2. Le�rom, mit tehetek.

3. Eld�nt�m, mit teszek.

4. Azonnal elkezdem megval�s�tani a d�nt�semet.?

Galen Litchfield a Starr, Park and Freeman, Inc. t�vol-keleti igazgat�ja lett, a c�gnek nagy biztos�t�si �s t?ke�rdekelts�gei vannak. Ennek k�sz�nhet?en ? az egyik legfontosabb amerikai �zletember �zsi�ban; nekem bevallotta, hogy siker�t nagyr�szt annak k�sz�nheti, hogy gondjait ilyen m�don elemzi, majd szembesz�ll vel�k.

Mi�rt olyan csod�latos a m�dszere? Mert hat�kony, konkr�t �s a probl�ma velej�re tapint. R�ad�sul megval�s�tja a harmadik, n�lk�l�zhetetlen szab�lyt: Csin�lj valamit! Ha nem cseleksz�nk, minden t�ny�nk �s elemz�s�nk hi�baval� ? mer? energiapocs�kol�s.

William James mondta: ?Ha egyszer d�nt�sre jutott�l, �s m�r csak meg kell val�s�tani, akkor feledkezz meg az eredm�nnyel kapcsolatban minden felel?ss�gr?l �s szorong�sr�l.? Teh�t, ha egyszer a t�nyek alapj�n megfontolt d�nt�st hozt�l -cselekedj!

Ne �llj meg �s gondold v�gig m�g egyszer.

Ne kezdj el habozni, idegeskedni, h�tr�lni.

Ne ess �ldozatul az �nbizalomhi�nynak, mely k�telyeket sz�l.

Ne pislogj folyton a h�tad m�g�.

Egyszer megk�rdeztem Waite Phillipst?l, az egyik legh�resebb oklahomai olajkutat�t�l, hogyan val�s�tja meg d�nt�seit. Ezt v�laszolta: ?Az a tapasztalatom, hogyha egy bizonyos ponton t�l is t�preng�nk a probl�m�nkon, zavar �s fesz�lts�g t�mad benn�nk. El�rkezik az id?, amikor minden tov�bbi gondolkod�s �s t�nykeres�s k�ros.

El�rkezik az id?, amikor d�nten�nk kell, cselekedn�nk, �s nem szabad visszan�zn�nk.?

Mi�rt nem haszn�lod fel Galen Litchfield m�dszer�t az egyik probl�m�dhoz most azonnal?

1. Min idegeskedem?

2. Mit tehetek?

3. Ezt fogom csin�lni.

4. Mikor fogok hozz�?

A Dale Carnegie Vezet?i Mesterkurzus�n t�bbek k�z�tt ehhez hasonl� m�dszereket is megmutatunk, hogy a mindennapok kih�v�sai ne okozzanak hatalmas terheket!