Charles Schwab (U.S. Steel ac�lgy�r eln�ke) megk�rdezte egyszer az egyik ac�l�zem igazgat�j�t, akinek az emberei a megszabott mennyis�get nem tudt�k megtermelni: ?Mi az oka annak, hogy olyan �gyes ember, mint �n, nem tud annyit termelni az �zemben, amennyit kellene??

Az igazgat� �gy felelt:

?Nem tudom, pedig m�r mindent megpr�b�ltam, de sem a sz�p sz�, sem a szid�s, sem az elbocs�t�ssal val� fenyeget�s nem haszn�lt. Egyszer?en nem dolgoznak t�bbet.?

V�letlen�l �ppen v�ge fel� j�rt a nap; k�zel volt az �jszakai v�lt�s ideje. Schwab k�rt egy darab kr�t�t, azt�n a legk�zelebb �ll� munk�shoz fordult:

?H�ny �szalajt�s�-t csin�lt ma ez a csoport??

A v�lasz az volt, hogy hatot. Schwab nem sz�lt semmit, csak a kr�t�val egy nagy hatost rajzolt a padl�ra, azt�n elment.

Mikor az �jszak�sok meg�rkeztek, megl�tt�k a hatost �s megk�rdezt�k, hogy mit jelent. A nappali munk�sok �gy feleltek:

?Itt volt a nagyf?n�k �s megk�rdezte, h�ny �szalajt�s�-unk volt ma, �s mondtuk, hogy hat. Azt �rta a padl�ra.?

M�snap reggel Schwab ism�t v�gigment az �zemen. Az �jszakai csoport kit�r�lte a hatost, �s egy nagy hetest �rt a hely�re.

A nappali munk�sok els? pill�nt�sa erre a hetesre esett. Micsoda? Sz�val az �jszakaiak k�l�nb leg�nyeknek hiszik magukat? Majd megmutatjuk nekik! Kem�nyen nekigy�rk?ztek, �s miel?tt elmentek, egy �ri�si hivalkod� t�zes sz�mot hagytak a padl�n.

A termel�s pedig n?tt�n n?tt. Ez az �zem, mely ezel?tt h�tul kullogott a termel�sben, r�videsen t�bbet teljes�tett , mint b�rmelyik versenyt�rsa.

A m�dszer?

Hallgassuk meg Charles Schwab saj�t szavait:

?Ha b�rkivel el akarunk v�geztetni valamit, versenyre kell �szt�n�zn�nk. Nem a szennyes, p�nzs�v�r k�zdelm�re, hanem a m�sokon val� t�ltev�s v�gy�ra gondolok.?

Ez az: t�ltenni a t�bbieken! Odadobni a keszty?t! Biztos m�dszer az �n�rzetes emberekn�l!

Verseng�sre val� kih�v�s n�lk�l Theodore Roosevelt sohasem lett volna az Egyes�lt �llamok eln�ke. Nem sokkal azut�n, hogy Kub�b�l visszat�rt New Yorkba, jel�lt�k New York �llam korm�nyz�j�nak. Az ellenz�k r�j�tt, hogy a t�rv�ny szerint m�r nem ennek az �llamnak a lak�ja: erre Roosevelt megriadt, �s vissza akart vonulni.

Thomas Collier Platt azonban nem hagyta annyiban, �s nyilv�nosan megk�rdezte:

?Csak nem gy�va a San J�an Hill-i h?s?!? Roosevelt felvette a k�zdelmet ? a t�bbi pedig a t�rt�nelem�. Ez a kih�v�s nemcsak az ? �let�t v�ltoztatta meg, hanem hat�ssal volt az amerikai n�p t�rt�net�re is.

?Minden embernek vannak f�lelmei, de a b�trak f�lreteszik ezeket �s el?re mennek. N�ha a hal�lba, de mindig a gy?zelem�rt.?

Ez volt a jelmondata a kir�ly test?reinek az �kori G�r�gorsz�gban. Mi lehet nagyobb kih�v�s a lehet?s�gn�l, hogy legy?zhetj�k f�lelmeinket?

Amikor Al Smith New York �llam korm�nyz�ja volt, nagy neh�zs�gekkel kellett megk�zdenie. A Sing-Sing fegyh�znak, az �rd�gsziget ut�n a vil�g e legh�rhedtebb b�ntet?int�zet�nek, nem volt igazgat�ja.

A b�rt�nben egym�st k�vett�k a botr�nyok. Smithnek er?skez? emberre volt sz�ks�ge, igazi vasemberre. De ki legyen az?

A New Hampton-beli Lewis E. Lawest szemelte ki erre a c�lra.

?Mi lenne, ha �tvenn� a Sing-Sing vezet�s�t? ? k�rdezte meg ked�lyesen Lawest?l.

? Tapasztalt emberre van ott sz�ks�g.?

Lawes zavarba j�tt. Ismerte a Sing-Sing vesz�lyeit. Mindig politikai kinevez�snek sz�m�tott ez az �ll�s, �s ez�rt a politikusok szesz�lyeinek volt kit�ve. A b�rt�nigazgat�k j�ttek �s mentek: egyik�k csak h�rom h�tig �llt az int�zet �l�n. Lawes el?tt sz�p p�lyafut�s �llt an�lk�l is; vajon meg�ri-e a kock�zatot?

Ekkor Smith, aki l�tta Lawes haboz�s�t, h�trad?lt a sz�k�ben, �s mosolyogva �gy sz�lt:

?Fiatalember, meg�rtem az ijedelm�t. Neh�z hely az. Csak er?skez? ember �llja meg ott a hely�t.?

Bizony ez is kih�v�s volt. Lawes �gy gondolta, kipr�b�lja, hogy el�g er?skez?-e. Elfogadta az �ll�st ? �s ott maradt. ? lett a vil�g legh�resebb fegyh�zigazgat�ja.

K�nyve, amelynek a c�me H�szezer �v a Sing-Singben, t�bb sz�zezer p�ld�nyban kelt el. R�di�el?ad�sokat is tartott: fegyh�zt�rt�neteib?l filmek tucatjai sz�lettek. A b?n�z?kkel val� emberi b�n�sm�dja pedig csod�kat tett a fegyh�z �let�ben.

?Sohasem tapasztaltam ? mondta Harvey S. Firestone, a nagy gumigy�r megalap�t�ja ? hogy a p�nz �s egyed�l a p�nz �ssze tudn� hozni a j� munkaer?ket. Azt hiszem, csak a verseng�s k�pes erre??

Frederic Herzberg, a viselked�stan legnagyobb tud�sainak egyike, al�t�masztja ezt. Gy�ri munk�st�l eln�kvez�rigazgat�ig emberek ezrein�l vizsg�lta a munk�ra vonatkoz� gondolkod�sm�djukat.

Tr�ningjeink 10 milli� embernek form�lta �t a karrierj�t 1912 �ta. Csatlakozz Te is hozz�juk! �

Vajon mi az, amit legf?bb motiv�l� t�nyez?k�nt felfedezett?

Melyik az a von�s, mely minden munk�t a legvonz�bb� tehet? P�nz? J� munkahelyi k�r�lm�nyek? J�rul�kos kedvezm�nyek?

Nem, egyik sem.

Ami az embereket legink�bb motiv�lja, az maga a munka volt. Ha a feladat izgalmas �s �rdekes volt, dolgoz�nk sz�vesen v�gott bele �s arra �szt�n�zte, hogy j� munk�t v�gezzen.

Ez az, amit minden sikeres ember szeret: a verseny.

Lehet?s�g az �nmegval�s�t�sra, �rt�ke bebizony�t�s�ra, a kiemelked�sre, a gy?zelemre.

�LL�TSD A M�SIKAT KIH�V�S EL�!